A látás, mint egyfajta szenzáció

1. Az érzékelhető világ Az információt rendszerint valamilyen energia- vagy állapotváltozás hordozza, ezért ezt a változást kell érzékelnünk valamilyen módon.
2. Ha a látás fénytörése
3. Önmasszírozó rövidlátás
4. A szenzációk fogalma. Az érzések típusai és tulajdonságai
5. Vibráló cikk-cakk vonalak, az egyik leggyakoribb tünet Vibráló cikk-cakk vonalak A migrénes aura legjellemzőbb tünete egyfajta látási zavar, mely mindenkinél másképpen, de egyidejűleg mindkét szemen egyformán jelentkezik.
6. A pszichológia észlelési szintjei. Pszichológia, szenzáció és észlelés
7. Джабба нередко прибегал к ВР, что в компьютерных кругах означало «виртуальная реальность», но в АНБ это сокращение имело несколько иной смысл - «визуальная репрезентация».

Csupa unalomig ismert körülmény tehát, mindannyiunk által számtalanszor tapasztalt jelenség. De akkor a levegőben már nem volt levegő, egyedül ő érezte a vákuumot az ubikvitásban, innentől fogva valami már egyes-egyedül őt érinti, a a látás nem.

Beindul a kegyetlen reflexiós mechanizmus, a csontbelsőig ható önanalízis. Ettől a pillanattól kezdve olyan benyomások szenzációk érik őt, amik számunkra nem elképzelhetők, mert halálunk még nem tűnt fel látás plusz műtét létezésünk horizontján.

A halál a létnek egy módja, amelybe a jelenvalólét nyomban belép, mihelyt van.

A kvantumelmélet szenzációiból (Molnár F. Árpád)

Ily módon — minthogy sohasem lehet tapasztalat, hiszen aki tapasztalásához elérkezne, a kritikus pillanatban megszűnik tapasztalni, képtelenné válva ezzel a számadásra —, tehát ily módon másokkal közölhetetlen. Tapasztalat és az ebből absztrahált fogalmak híján mint egyfajta szenzáció még élőnek semmiféle tudása nem lehet róla, ezért reprodukálni sem tudja. A halál az egyetlen fenomén, amely ellenáll a mimézisnek.

A közkeletű a látás felől értelmezett halál ami nem több elfedő metaforánál ezzel szemben szívós idegensége ellenére is ismerősnek hat. Lépten-nyomon a nemlétbe ütközünk. Az öncsalás rejtve marad, nem tűnik fel, hogy éppen a lényeg hiányzik. A halálhoz való érkezésben megélt érzetek és gondolatok segítségével hozzávetőlegesen ugyan körülírható a halál, de e közlés nem tárja fel magát a dolgot, csak mond róla valamit. Amikor Nádas szíve leáll, és a halála előtt egy pillanattal egybecsúszik halála és születése, hiteles tanúvá válik.

Tanúságáról könyvet ír, amit mi nem érthetünk meg. A szavakba kódolt tartalomról nincsenek fogalmaink.

A figyelem főbb tulajdonságai: 1. A figyelem koncentrálása - figyelem tartása egy tárgyra vagy egy tevékenységre, elvonva mindent. A figyelem stabilitása - egy tárgyra vagy jelenségre való koncentráció időtartamát a szervezet egyéni élettani tulajdonságai, mentális állapota, motivációja, a tevékenység külső körülményei a látás meg. A figyelem nagyságát azon objektumok száma határozza meg, amelyekre a figyelmet egyidejűleg lehet irányítani az érzékelés folyamatában. A képzelet fogalma.

A Gellért Szálló ablakai előtt lengedező fehér függöny még maradéktalanul érthető és releváns számunkra, a reanimáció előtt a sötét csatornában megtett dupla csavarmenet mint látványként ható, absztrakt testi érzet már nem. A regényből filmet készíteni szándékozó rendező számára ugyancsak e másodlagos, közvetett anyag jut. Nyilvánvalónak tűnik, hogy Forgács Péter mint egyfajta szenzáció tisztában volt filmterve eredendő lehetetlenségével. Nincs helye értelmezéseknek, pláne átértelmezésnek, marad a csupasz, minuciózusan megtervezett és kivitelezett illusztráció.

Számtalan rendhagyóság közt különösen e primer, áttételek nélküli színrevitel figyelemre méltó.

Az érzékenységváltozás egyik jelensége az alkalmazkodás. Az alkalmazkodást az érzékenység megnövekedése vagy annak csökkentése kíséri a teljes eltűnésig. Az adaptáció legjelentősebb mennyisége a vizuális analizátorban van. A szem érzékenysége körülbelül szer változhat. Az alkalmazkodási idő körülbelül 30—40 perc, a fényhez való alkalmazkodási idő körülbelül 10 perc.

Csonkítatlanul elhangzik a regény szövege, méghozzá a szerző tolmácsolásában, amit olykor akadozó, pillanatfelvétel-szerű, máskor súlyosan mozduló képek támogatnak meg. A regénybeli egyes szám első személy egy sajátos nézőpontban fogalmazódik újra a filmben: sok egyéb miniatűr részlet pl.

A regény mondatai közül nem érzik ki ez a hűvös tárgyszerűség.

A szenzációk fogalma. Az érzések típusai és tulajdonságai

Az illusztrativitás a mindennapi életből ismert banális cselekedetek, ezerszer ismételt mozdulatok megmutatásában igazán magával ragadó. A látvány, minimalizmusa ellenére vagy épp ezértelementáris erejű, az illusztráció mint egyfajta szenzáció. A rendező még a levegőt is kiszívta képei közül, a szűk plánok, elmosódó kontúrok, bukdácsoló felvételek kirajzolta klausztrofób térből mintegy kipréselte az oxigént.

A néző maga is részesévé válik az infarktus előtti fuldoklásnak, a szívritmus zavarainak.

Szenzációs látvány, borzol, izgalmat okoz, telhetetlen szemünkre sokkolóan hat, persze nem úgy, ahogy egy katasztrófa képei a híradóban. Szó sincs bombasztikusságról. Ez főként a narrátor, Nádas Péter precíz, minden harsányságot és keresettséget nélkülöző intonációjának tudható be. Sehol, a legfokozottabb pillanatokban sem hangsúlyoz, monotóniája ellenére mégis árnyalatokkal telíti a képeket, úgy értelmez, hogy nem értelmez.

Régi probléma ez irodalom és film viszonylatában. A regény náluk csupán kiindulópont, alap, melytől filmjük elrugaszkodhat.

És általában úgy értik ezt, hogy egy népnek cél kell, amely felé igyekszik. Arra, ha nem elég "szenzációs", kevesen figyelnek oda. Csatlakozni valamilyen nagyobb szervezethez, ami jobban szem előtt van? Ilyent még nem találtunk.

Ez mindaddig működőképes, amíg az élet, a létezés mozzanatait jeleníti meg, amíg az ehhez kapcsolódó fogalmiságot párolja át zsigerekre ható képekké, hangokká, szagokká. A halálról viszont nincsenek szenzációink, a halál a legtisztább elvonatkoztatás, járulékos jelenségeinek filmen való megmutatása nem e nemlétet közlik, hanem mozgást, vagyis létezést. A szív leállt, a haldokló a szívmegállás és a reanimáció között eltelt három és mint egyfajta szenzáció perc alatt millió évekre visszatért a születés előtt már megtapasztalt ősállapothoz, eközben a filmkockákon feltűnik az erős színekben pompázó, vibráló körtefa, a víz felszínének hullámzása alulnézetből.

Csupa élet, csupa elevenség. A halált kéne látnunk, de az életet látjuk. Hogy a halál megkísérelt ábrázolásán nem sikerül túljutnia a rendezőnek, jól érzékelteti a regénybeli körtefa motívuma. Egy teljes ciklus stációit követhetjük nyomon a könyv lapjain: a fa előbb az ősz színeiben pompázik, aztán lombját vesztve már fel is készül a közelgő tavaszra, amikor újra virágokat bonthat.

Az élet halálba fordul, de aztán megint lüktetni kezd, épp az író haláltusájával és újjászületésével párhuzamosan. A film a halálnál megakad.

A pszichológia észlelési szintjei. Pszichológia, szenzáció és észlelés

Az utolsó kockákon még látjuk, amint készül a sült krumpli, amint a főszereplő visszatér mindennapi, tőle immár idegen foglalatosságaihoz, de az egész hátborzongatóan halotti marad, különösen azon a képen, amin két ablak halvány fényei emelkednek a látás a tömbház falának sötét textúrájából.

E halotti kép, szemben a könyv utolsó lapjainak érett körtefájával. Egyébként talán ez a fa autisták jövőképe, mint egyfajta szenzáció a leginkább megfilmesítésre ingerel, minthogy maga is filmként hat, ha a könyv lapjait ujjbegyünkkel gyorsan végigpergetjük.

• Önfejlesztés Érzéki érzések.
• Érzéki érzések. Mi az érzés? Az érzés fogalma a pszichológiában
• Gyenge látás 1
• Szenzáció (Nádas Péter – Forgács Péter: Saját halál)
• Fajta szenzációs látás
• Egyrészről az észlelés objektívességének megfogalmazása a természetben rejlik, és nem kétséges, hogy az állatokban az érzékelés is objektív.
• Az érzés típusai: Az érzékelés mint mentális folyamat általános jellemzői Az érzékelés egy pszicho-kognitív reflexiós folyamat az emberi elme, a valós világ tárgyainak és jelenségeinek integritásában, az érzékekre közvetlen hatással.

Paradox helyzet: a könyv egyszerre kínálja fel magát a mozgóképi kifejezés számára formai jegyeiből fakadóan, és vonja meg magát a tartalom szintjén. Még egyszer: a halál tökéletesen kifejezhetetlen. A könyv olvasóját azonban, ha kellően aláereszkedett a mondatok szakadékába, ha érzékenyen közelített a szavak a látás, valami mégis megérinthette.

Navigációs menü

Érezni vélhette a dupla csavarmenetet is a sötét alagútban. Beszippanthatta, magába engedhette a regény sűrű szövete. Az olyan absztrakt kódolási rendszer, mint az írás, értelmezések végtelen sokaságát engedélyezi, szabad nyíltságba, sokdimenziós burokba helyezve az olvasót. E nyíltságban az olvasó voltaképpen önmagához közelít, önnön középpontját érinti.

A film más.

Eredendően keretezett, lehatárolt látvány, meghatározott látványelemek paradigmáiból mindig egyetlen, konkrét elemet mint egyfajta szenzáció ki, azt mutatja. Azt kényszeríti a nézőre, ha úgy tetszik. Körtefa helyett egy körtefát.

Míg a a látás egyfajta virtuális látással, virtuális és rugalmas érzékeléssel kalandozhatunk össze-vissza, addig a film egyetlen nézőpontot engedélyez csupán, noha a teret magát azért nyitva hagyja. Amott önkényesen ruházhatok fel szereplőket és helyszíneket nekem tetsző tulajdonságokkal, sajátosságokkal, itt önkényesen választatik ki egyetlen arc, egyetlen miliő.

Amaz bizonyos értelemben az enyémmé válik egyfajta szimbiotikus kapcsolat keretében, ez tárgyként helyeződik szembe velem vö. Habár úgy tűnik, mintha az írást fedné keményebb páncél az érzékiségre húzott absztrakció burkavalójában a film az, amely elevensége és közvetlenebb befogadhatósága ellenére a tárgynak csupán határait, felületét kínálja fel.

A film megsebzi az irodalmi alkotást: rést üt a testén, megmutatja a bőr alatt lüktető-duzzadó húst. A képzelet ellenében működik az átfordításnak, érzékivé tételnek ez az aktusa.

Forgács Péter lenyűgöző érzékenységről és alázatról tett tanúságot, amikor elkészítette filmjét. Az utóbbi évek repül a szem látásában legfontosabb és legnagyszerűbb magyar filmjét. Leheletfinom benyomásaiból komponálta meg művét, ami él, lélegzik, mint minden igazán nagy mű. Szenzációs film.