A látás szerepe a megismerésben.
Még azok a felfogások is, amelyek a magasabb, gondolati képződményeket is önálló szerveződésnek tartják, kitüntetett helyet adnak az észlelésnek.
Példa: megfázás
De így van ez a kultúra és pszichológia viszonyát tekintve is. Az ingerfelvétel magasabb rendszerei, melyeket klasszikusan észlelési folyamatoknak nevezünk, kevésbé rögzítettek genetikailag és neurálisan, mint az elemi feldolgozás. Befolyásolja őket a kultúra és a tanulás.
- Visszatér a látvány
- Érzékelés és észlelés, mint megismerő folyamatok Az érzékelés és az észlelés közötti különbséget a megszerzett információhoz kapcsolódó ismeret szintje jelzi: az érzékelés során egyszerű ingereket tapasztalhatunk meg, még az észlelés az idegrendszer magasabb szintjeihez kapcsolódik.
- Jövőkép hogyan fejlődjön
- Myopia típusú öröklés
- KOMMUNIKÁCIÓELMÉLET
Ennek egy kitüntetett formája az, ahogyan az észlelés kérdései megjelennek a művészetben, s ahogyan a művészet mintegy kiragadja a teljes észlelési folyamat bizonyos aspektusait. Az itt bemutatott olvasmányok két alapvető kérdést mutatnak be. Az egyik az észlelés biológiai folyamatainak vizsgálata, a másik pedig az észlelési folyamatok kapcsolata a magasabb tapasztalati szerveződésekkel. Érdemes ezek megértéséhez tekintetbe venni egy modern, de nagy történeti gyökerekkel bíró felfogást.
- Hogyan állíthatja vissza maga a látáslátást
- Hogyan lehet helyreállítani a szemgyakorlatok rövidlátását
- Gyenge látás a gyermek népi gyógyszerek
- Miért annyira fontos a jó látás?
- Érzékelés és észlelés, mint megismerő folyamatok | Képességfejlesztés az alsó tagozaton
- Miért annyira fontos a jó látás?
Ez a moduláris értelmezés. Ennek keretében tekinthetjük az elemi érzékleti szerveződés biológiáját és a kulturális hatások kérdését is. Az érzékelés mai biológiai vizsgálatának egyik alapvető kerete — de ez érvényes a filozófiai értelmezésre is — a moduláris felfogás, amely szerint a megismerési folyamat bizonyos feladatokra specializálódott alrendszerekből indul, s a tapasztalat, az egyes alrendszerek közötti kölcsönhatás csak későbbi szakaszokban, a gondolati leképezések kialakulása után lép fel.
Ezt a felfogást mutatja az alábbi ábra.
A megismerési folyamatok moduláris felfogása Jerry Fodor nyomán. A transzduktorok felelnek meg az érzékelés felvevőrendszereinek, az input rendszerek az észlelés folyamatainak. Az okozati folyamatok révén gondolati leképezések állnak elő, melyek a valóságot képviselik Fodor koncepciója több részre bontja az emberi megismerést, s ezen belül keresi az észlelés helyét.
A megismerésnek vannak feladatspecifikus, sokféle minőséget képviselő rendszerei, s vannak általános rendszerei is.
A megismerésről gondolkozva tulajdonképpen három különböző szintet különíthetünk el, miként az ábra is mutatja. A transzduktorok szintje, ez felelne meg a közvetlen érzéki átalakítóknak.
A klasszikus élettani szóhasználat receptorrendszernek hívja őket. Az első két szint moduláris szerveződésű. Általános problémamegoldó — ez az a központi feldolgozó, amely a bemeneti rendszerek által produkált leírásokat tovább elemzi, összefüggéseket talál hozzájuk, és így tovább. Sok kis processzorból, feldolgozóból, amelyek bizonyos tartalmakra, bemenetekre specializálódottak, bizonyos inputot vesznek fel, s meghatározott outputot hoznak létre ennek alapján, valamint egy nem specifikus egységes központi feldolgozórendszerből.
A moduláris rendszerek elképzelése szerint ezek automatikus feldolgozást végeznek, s bizonyos ingersajátosságokra érzékenyek. A látáson belül például bizonyos alrendszerek érzékenyek a színekre, mások a formákra.
Kötelező determinisztikus feldolgozást végeznek.
E helyt csupán emlékeztetőül utalunk rájuk. Kialakulásuk, fejlődésük fokozatos, folyamatos és jellemző az egyes életkorokra — fejlődés pszichológia tanulmányaik a folyamatokra rávilágítanak.
Anyanyelvemen a hallott dolgokat akkor is szónak hallom, ha tartalmát nem is értem. Korlátozott hozzáférésűek, enkapszuláltak.
Más feldolgozórendszerek és az általános tudás számára nem hozzáférhetőek, csak a feldogozás kimenete az. A moduláris feldolgozás, szemben a nagy keresést igénylő, tudáson alapuló feldolgozással, igen gyors.
Az észlelés tekintetében a feldolgozás korai szakaszait képviseli.
Lapos komputáció. A moduláris feldolgozórendszer nem végez következtetéseket, végső kimenetében egyedi propozíciókhoz juthat csak el.
A kommunikáció és az érzékelés Az élő rendszerek közös jellemzője, hogy kommunikáció révén keresztül kapcsolódnak a környezetükhöz. Az élő szervezet kommunikációs jellemzője, hogy rendelkezik bemenettel, műveletekre pl. Tapasztalatainkat érzékszerveink működése révén szerezzük. A kommunikáció az érzékelésen alapszik. A külvilág folytonos változásainak csupán egy részét vagyunk képesek rajtuk keresztül közvetlenül megragadni.
Az észlelésre nézve a moduláris elméletnek többféle értelmezése lehetséges. Semir Zeki a látás szerepe a megismerésben a moduláris, részösszetevős felfogás mellett áll ki a látás elemzésében. Eszerint az észlelés részrendszerei önmagukban s önmagukért kialakult adaptációk, melyek csak másodlagosan kapcsolódnak össze egymással, a gondolkodás szintjén.
3. fejezet: Az emberi megismerés alapjelenségei
Az érzékelésnek távérzékelő, telereceptoros formáiban, a látásban és a hallásban a következtetési kérdés szerepe nyilvánvaló. A felvevő felület nem érintkezik a tárgyakkal. Az érzékelés másik, ősibb, neurobiológiai formája a kontakt receptorok világa, ahol a felvevő felület érintkezésbe kerül a tárggyal, hiszen a tárgy maga az inger.
Ilyen a tapintás, a szaglás, az ízlelés világa. Smith és Margolskee tanulmánya példa arra, a látás szerepe a megismerésben közelíti meg a modern pszichofiziológia ezeket a komplex kérdéseket. Az ízlelés kutatásának teljes komplexitását bemutatja a tanulmány, az alapízektől, azok felvevőrendszereinek anatómiáján át agyi reprezentációjukig.
Főemlős- és emberkísérleteiben az egysejtes regisztrálástól a modern festészet kognitív elveinek elemzéséig sokféle eljárást használ.
- Lehetséges-e edzéssel helyreállítani a látást?
- Vizualizáció a tudománykommunikációban | Digitális Tankönyvtár
O annak a felfogásnak egyik legjelentősebb képviselője, mely szerint a látás sok- szintu, modulárisan szerveződő folyamat. A vision ofthe brain.
London,Blackwell.
Calling All Cars: Missing Messenger / Body, Body, Who's Got the Body / All That Glitters
Inner vision: An exploration of art and the brain. Oxford,Oxford University Press.
Miért annyira fontos a jó látás?
A látórendszer tanulmányozása joggal nevezhető filozófusi vállalkozásnak, hiszen agyunk külvilágot megismerő tevékenységének kutatása igencsak összetett probléma.
Az agyba befutó vizuális ingerek nem képviselnek stabil információs kódot. Bár a különféle felületekről visszaverődő fény hullámhossza a megvilágítástól függően egyre változik, agyunk mégis képes arra, hogy egy adott felülethez mindig ugyanolyan színt rendeljen hozzá. Ha beszéd közben valaki gesztikulál, kezéről beszélgetőtársának a retináján szemének ideghártyáján pillanatról pillanatra változó kép keletkezik, agya mégis mindig tudja, hogy ugyanarról a kézről van szó.
1.1. Érzékelés és észlelés, mint megismerő folyamatok
Egy tárgy képe a retinán a távolság függvényében is változik, az agy mégis képes megállapítani az illető tárgy tényleges nagyságát. Az agy feladata tehát igen bonyolult: a tárgyakról érkező, állandóan változó információk áradatából ki kell szűrnie a változatlan tulajdonságokat.
A látható világról való ismeretgyűjtés közben nem elég csupán a retinán a látás szerepe a megismerésben képeket elemeznie, hanem értelmeznie kell a látottakat, és egy teljes képi világot kell teremtenie. Erre a feladatra egy bonyolult és csodálatosan hatékony idegi mechanizmus alakult ki benne, amelyet a kutatók közel egy a látás szerepe a megismerésben át tanulmányoztak, mielőtt megannyi összetevőjével kapcsolatban akár csak találgatásokba mertek volna bocsátkozni.
A képelemző mechanizmus jellegzetessége a rendkívül bonyolult munkamegosztás. A a látás szerepe a megismerésben anatómiai szempontból a különféle vizuális működésekre specializá- lódott agykérgi területek és területrészek létében testesül meg, kórtani szempontból pedig — ha bizonyos mechanizmusok károsodnak — úgy jelentkezik, hogy a képi világ bizonyos vonatkozásai nem tudatosulhatnak.
Bevezetés a pszichológiába
Paradox módon az agyon belüli tagozódás, a specializáció az észlelés szintjén rendes esetben sohasem nyilvánul meg. A látókéreg hatalmas intellektuális kihívással ajándékoz meg minket: meg kell próbálnunk megérteni, miként működnek együtt különféle részei, míg végül egységes képet adnak számunkra a környező világról, amelyen már nyoma sincs munkamegosztásnak.
Az agy vizuális feldolgozórendszerével kapcsolatos jelenlegi tudásunk az utóbbi két évtizedben öltött alakot.
E retinabeli lenyomatok azután a látókéregbe jutnak, amelynek feladata a kódok elemzése. A látás tulajdonképpen e dekódolási folyamat végeredménye.
