A látás szerepe a megismerésben.

Érzékelés és észlelés, mint megismerő folyamatok | Képességfejlesztés az alsó tagozaton

Még azok a felfogások is, amelyek a magasabb, gondolati képződményeket is önálló szerveződésnek tartják, kitüntetett helyet adnak az észlelésnek.

Példa: megfázás

De így van ez a kultúra és pszichológia viszonyát tekintve is. Az ingerfelvétel magasabb rendszerei, melyeket klasszikusan észlelési folyamatoknak nevezünk, kevésbé rögzítettek genetikailag és neurálisan, mint az elemi feldolgozás. Befolyásolja őket a kultúra és a tanulás.

  1. Visszatér a látvány
  2. Érzékelés és észlelés, mint megismerő folyamatok Az érzékelés és az észlelés közötti különbséget a megszerzett információhoz kapcsolódó ismeret szintje jelzi: az érzékelés során egyszerű ingereket tapasztalhatunk meg, még az észlelés az idegrendszer magasabb szintjeihez kapcsolódik.
  3. Jövőkép hogyan fejlődjön
  4. Myopia típusú öröklés
  5. KOMMUNIKÁCIÓELMÉLET

Ennek egy kitüntetett formája az, ahogyan az észlelés kérdései megjelennek a művészetben, s ahogyan a művészet mintegy kiragadja a teljes észlelési folyamat bizonyos aspektusait. Az itt bemutatott olvasmányok két alapvető kérdést mutatnak be. Az egyik az észlelés biológiai folyamatainak vizsgálata, a másik pedig az észlelési folyamatok kapcsolata a magasabb tapasztalati szerveződésekkel. Érdemes ezek megértéséhez tekintetbe venni egy modern, de nagy történeti gyökerekkel bíró felfogást.

  • Hogyan állíthatja vissza maga a látáslátást
  • Hogyan lehet helyreállítani a szemgyakorlatok rövidlátását
  • Gyenge látás a gyermek népi gyógyszerek
  • Miért annyira fontos a jó látás?
  • Érzékelés és észlelés, mint megismerő folyamatok | Képességfejlesztés az alsó tagozaton
  • Miért annyira fontos a jó látás?

Ez a moduláris értelmezés. Ennek keretében tekinthetjük az elemi érzékleti szerveződés biológiáját és a kulturális hatások kérdését is. Az érzékelés mai biológiai vizsgálatának egyik alapvető kerete — de ez érvényes a filozófiai értelmezésre is — a moduláris felfogás, amely szerint a megismerési folyamat bizonyos feladatokra specializálódott alrendszerekből indul, s a tapasztalat, az egyes alrendszerek közötti kölcsönhatás csak későbbi szakaszokban, a gondolati leképezések kialakulása után lép fel.

Ezt a felfogást mutatja az alábbi ábra.

A megismerési folyamatok moduláris felfogása Jerry Fodor nyomán. A transzduktorok felelnek meg az érzékelés felvevőrendszereinek, az input rendszerek az észlelés folyamatainak. Az okozati folyamatok révén gondolati leképezések állnak elő, melyek a valóságot képviselik Fodor koncepciója több részre bontja az emberi megismerést, s ezen belül keresi az észlelés helyét.

A megismerésnek vannak feladatspecifikus, sokféle minőséget képviselő rendszerei, s vannak általános rendszerei is.

A megismerésről gondolkozva tulajdonképpen három különböző szintet különíthetünk el, miként az ábra is mutatja. A transzduktorok szintje, ez felelne meg a közvetlen érzéki átalakítóknak.

A klasszikus élettani szóhasználat receptorrendszernek hívja őket. Az első két szint moduláris szerveződésű. Általános problémamegoldó — ez az a központi feldolgozó, amely a bemeneti rendszerek által produkált leírásokat tovább elemzi, összefüggéseket talál hozzájuk, és így tovább. Sok kis processzorból, feldolgozóból, amelyek bizonyos tartalmakra, bemenetekre specializálódottak, bizonyos inputot vesznek fel, s meghatározott outputot hoznak létre ennek alapján, valamint egy nem specifikus egységes központi feldolgozórendszerből.

a látás szerepe a megismerésben látás-helyreállító gyakorlatok a rövidlátáshoz

A moduláris rendszerek elképzelése szerint ezek automatikus feldolgozást végeznek, s bizonyos ingersajátosságokra érzékenyek. A látáson belül például bizonyos alrendszerek érzékenyek a színekre, mások a formákra.

Kötelező determinisztikus feldolgozást végeznek.

E helyt csupán emlékeztetőül utalunk rájuk. Kialakulásuk, fejlődésük fokozatos, folyamatos és jellemző az egyes életkorokra — fejlődés pszichológia tanulmányaik a folyamatokra rávilágítanak.

Anyanyelvemen a hallott dolgokat akkor is szónak hallom, ha tartalmát nem is értem. Korlátozott hozzáférésűek, enkapszuláltak.

a látás szerepe a megismerésben szemműtét hyperopia asztigmatizmus

Más feldolgozórendszerek és az általános tudás számára nem hozzáférhetőek, csak a feldogozás kimenete az. A moduláris feldolgozás, szemben a nagy keresést igénylő, tudáson alapuló feldolgozással, igen gyors.

Az észlelés tekintetében a feldolgozás korai szakaszait képviseli.

Lapos komputáció. A moduláris feldolgozórendszer nem végez következtetéseket, végső kimenetében egyedi propozíciókhoz juthat csak el.

A kommunikáció és az érzékelés Az élő rendszerek közös jellemzője, hogy kommunikáció révén keresztül kapcsolódnak a környezetükhöz. Az élő szervezet kommunikációs jellemzője, hogy rendelkezik bemenettel, műveletekre pl. Tapasztalatainkat érzékszerveink működése révén szerezzük. A kommunikáció az érzékelésen alapszik. A külvilág folytonos változásainak csupán egy részét vagyunk képesek rajtuk keresztül közvetlenül megragadni.

Az észlelésre nézve a moduláris elméletnek többféle értelmezése lehetséges. Semir Zeki a látás szerepe a megismerésben a moduláris, részösszetevős felfogás mellett áll ki a látás elemzésében. Eszerint az észlelés részrendszerei önmagukban s önmagukért kialakult adaptációk, melyek csak másodlagosan kapcsolódnak össze egymással, a gondolkodás szintjén.

3. fejezet: Az emberi megismerés alapjelenségei

Az érzékelésnek távérzékelő, telereceptoros formáiban, a látásban és a hallásban a következtetési kérdés szerepe nyilvánvaló. A felvevő felület nem érintkezik a tárgyakkal. Az érzékelés másik, ősibb, neurobiológiai formája a kontakt receptorok világa, ahol a felvevő felület érintkezésbe kerül a tárggyal, hiszen a tárgy maga az inger.

Ilyen a tapintás, a szaglás, az ízlelés világa. Smith és Margolskee tanulmánya példa arra, a látás szerepe a megismerésben közelíti meg a modern pszichofiziológia ezeket a komplex kérdéseket. Az ízlelés kutatásának teljes komplexitását bemutatja a tanulmány, az alapízektől, azok felvevőrendszereinek anatómiáján át agyi reprezentációjukig.

Főemlős- és emberkísérleteiben az egysejtes regisztrálástól a modern festészet kognitív elveinek elemzéséig sokféle eljárást használ.

  • Lehetséges-e edzéssel helyreállítani a látást?
  • Vizualizáció a tudománykommunikációban | Digitális Tankönyvtár

O annak a felfogásnak egyik legjelentősebb képviselője, mely szerint a látás sok- szintu, modulárisan szerveződő folyamat. A vision ofthe brain.

London,Blackwell.

Calling All Cars: Missing Messenger / Body, Body, Who's Got the Body / All That Glitters

Inner vision: An exploration of art and the brain. Oxford,Oxford University Press.

Miért annyira fontos a jó látás?

A látórendszer tanulmányozása joggal nevezhető filozófusi vállalkozásnak, hiszen agyunk külvilágot megismerő tevékenységének kutatása igencsak összetett probléma.

Az agyba befutó vizuális ingerek nem képviselnek stabil információs kódot. Bár a különféle felületekről visszaverődő fény hullámhossza a megvilágítástól függően egyre változik, agyunk mégis képes arra, hogy egy adott felülethez mindig ugyanolyan színt rendeljen hozzá. Ha beszéd közben valaki gesztikulál, kezéről beszélgetőtársának a retináján szemének ideghártyáján pillanatról pillanatra változó kép keletkezik, agya mégis mindig tudja, hogy ugyanarról a kézről van szó.

1.1. Érzékelés és észlelés, mint megismerő folyamatok

Egy tárgy képe a retinán a távolság függvényében is változik, az agy mégis képes megállapítani az illető tárgy tényleges nagyságát. Az agy feladata tehát igen bonyolult: a tárgyakról érkező, állandóan változó információk áradatából ki kell szűrnie a változatlan tulajdonságokat.

A látható világról való ismeretgyűjtés közben nem elég csupán a retinán a látás szerepe a megismerésben képeket elemeznie, hanem értelmeznie kell a látottakat, és egy teljes képi világot kell teremtenie. Erre a feladatra egy bonyolult és csodálatosan hatékony idegi mechanizmus alakult ki benne, amelyet a kutatók közel egy a látás szerepe a megismerésben át tanulmányoztak, mielőtt megannyi összetevőjével kapcsolatban akár csak találgatásokba mertek volna bocsátkozni.

A képelemző mechanizmus jellegzetessége a rendkívül bonyolult munkamegosztás. A a látás szerepe a megismerésben anatómiai szempontból a különféle vizuális működésekre specializá- lódott agykérgi területek és területrészek létében testesül meg, kórtani szempontból pedig — ha bizonyos mechanizmusok károsodnak — úgy jelentkezik, hogy a képi világ bizonyos vonatkozásai nem tudatosulhatnak.

Bevezetés a pszichológiába

Paradox módon az agyon belüli tagozódás, a specializáció az észlelés szintjén rendes esetben sohasem nyilvánul meg. A látókéreg hatalmas intellektuális kihívással ajándékoz meg minket: meg kell próbálnunk megérteni, miként működnek együtt különféle részei, míg végül egységes képet adnak számunkra a környező világról, amelyen már nyoma sincs munkamegosztásnak.

Az agy vizuális feldolgozórendszerével kapcsolatos jelenlegi tudásunk az utóbbi két évtizedben öltött alakot.

45 év a látás javítására

E retinabeli lenyomatok azután a látókéregbe jutnak, amelynek feladata a kódok elemzése. A látás tulajdonképpen e dekódolási folyamat végeredménye.

Fontos információk