A látás szerveinek színérzékelése

Tartalom A halakat érő ingerek, és érzékelésük Először is néhány szót magamról.

Hobbiként 7 éve tenyésztek és tartok halakat, több mint liter vízben. Néhány cikkem itt is olvasható a blogon.

• Javítja a vizuális tisztaságot
• Népi módszerek a látás javítására
• Látás orvos

Például az Ottocinclusokrólvagy a Császár lazacokról. Azonban most merőben más vizekre evezem. Mivel még nem találtam ebben a témában a közelmúltban publikált cikket, eszembe jutott, hogy ki írjon erről, ha nem én. Emellett megemlítek minden olyan más érzékelést, amire egy halnak a látás szerveinek színérzékelése lehet. Az ember szeméről sokat tanultam, azonban hobbimból kifolyólag már régóta érdekelt a halak szeme is. Miben lehet más az emberi szemtől?

Hogyan és meddig látnak a látás hatása az emberre halak a a látás szerveinek színérzékelése alatt, illetve felett? Sokat olvastam, rajzoltam és diskuráltam más szakmabeli kollégákkal, hogy ezeket megválaszoljam. Szeretnék néhány optikai fogalmat tisztázni.

Ezen a téren sajnos az átlagember nincs túlinformálva. Nem megyek bele nagyon mélyen és nem térek ki minden részletre.

Kutyánk látása

Ugye mint tudjuk, más és más tulajdonságai vannak a különböző anyagoknak. Másképp vezetik a fényt, a rezgést, a hangot. Ebben a cikkben kimondottan csak a vízre és a levegőre fogok koncentrálni. Ha a fénysugár optikailag ritkábból optikailag sűrűbb közegbe lép, a beesési a látás szerveinek színérzékelése [2] törik. A fénysugár útja megfordítható. Ha optikailag sűrűbb közegből optikailag ritkább közegbe lép, a beesési merőlegestől törik. Azonban a beesési szög növelésével elérünk egy olyan beesési szöget, amihez 90o-os törési szög tartozik.

Ezt a szöget hívjuk határszögnek. Ha a határszögnél nagyobb szögben érkezik a fénysugár a felületre, akkor a határfelületről teljes fényvisszaverődést totál reflexió szenved. Ez csak akkor jöhet létre, ha optikailag sűrűbből lép optikailag ritkábba. A víz-levegő határfelület fénytörő képességéből adódik, hogy a víz alól torzításmentesen csupán a felszínre merőleges irányban lehet kilátni.

Ettől eltérve — mint egy kör alakú ablakon át —láthatók a felszín feletti tárgyak, bár a fénytörés következtében nem egészen ott, ahol a valóságban vannak. Még jobban eltérve a függőleges iránytól, a vízfelület tükörként viselkedik, teljesen lehetetlenné téve a kilátást. Egy vízparton álló személy tehát csak a közelben lévő halak számára látható, a távolabbiak számára nem, az ülő ember megpillantásához pedig még közelebb kell jönniük a parthoz.

A hal a parton levő embert elsősorban a mozgása alapján veszi észre. Tiszta vizű tengerpartokon, csendes folyású patakoknál gyakran tapasztalhatjuk, hogy a víz sokkal sekélyebbnek látszik, mint amilyen a valóságban.

EXTRA AJÁNLÓ

Ezért a vízbeli dolgok megemelkedni látszanak. A jelenség azon túl, hogy érdekes, a szigonnyal halászó emberek és a vízbe lecsapó halászmadarak számára komoly irányzási problémákat is felvet.

A madarak ezért legszívesebben merőlegesen csapnak le, hiszen így a legkisebb a hibázás lehetősége. Kutatók megfigyelték, hogy nagyobb beesési szög esetén a  mozdulat közben folyamatosan korrigálják a mozgásukat, így érik el, hogy a célba találjanak. A hal lehetőleg az áldozata alá úszik, és szinte a vízfelszínre merőlegesen céloz.

Hogy működik a látás?

Előtte azonban kis előre-hátra mozdulatokkal pontosítja a célzást. Különböző ingerek: A hal élete során számtalan ingerrel találkozik. A víz áramlása, mechanikai, míg hőmérséklete hőingerként fejti ki hatását a halakra. A vízbe jutó fény fényingerként éri a halat, táplálkozása során pedig az ízingerek érzékelésével válik lehetővé számára, hogy a táplálékot megtalálja, majd elfogyassza. Ingerek a hal testén belül is hatnak, amelyekre a halegyed érzékenyen reagál.

Ingerület átvitel Az ingereket a hal érzékszerveivel érzékeli, majd ingerületként az idegközpontba továbbítja, a látás szerveinek színérzékelése ott feldolgozódik és a megfelelő végrehajtó szervhez jutó válaszcselekedetet vált ki.

Tweet A látás egy összetett, bonyolult folyamat, amelynek során a környezetünkben található tárgyak képe létrejön agyunk látásközpontnak nevezett területén. A látás páros szerve a szem, mely mindössze 2,4 cm átmérőjű, gömb alakú, kis mérete ellenére is nagyon fontos, és fantasztikus működésű része az emberi szervezetnek. Az egyik legfontosabb érzékszerv.

A halfajok érzékszervei fajonként eltérő érzékenységűek pl. A halszem vázlatos leírása, a látás: A nyálkahalak látószerveit egy bőrréteg fedi, valamint náluk még nem jelent meg a szemlencse és a szivárványhártya sem, ezért képlátásra nem képesek. Emellett azonban kültakarójuk is tartalmaz fényérzékeny receptorokat.

Az ingoláktól kezdve a fejlettebb halak páros és általában nagy, oldalállású fejlett hólyagszemekkel rendelkeznek, amelyek segítségével képesek a képlátásra.

Mivel szemeik a fej két oldalán helyezkednek el, látótereik alig vagy egyáltalán nem fedik egymást. Előfordulnak azonban kicsi és felső állású szempárok is Siluridae, Ictaluridae. A a látás szerveinek színérzékelése külön-külön is mozgathatók. Alakja a beérkező fény irányában lapított gömb. Felszínét porcokkal erősített ínhártya burkolja — ehhez tapadnak a szemmozgató izmok —, alatta pedig a szemet ellátó hajszálerek hálózatából álló érhártya található.

Kívülről látható felületét az alig görbült, átlátszó szaruhártya alkotja, mögötte többnyire fehér gyűrűként látszik a szivárványhártya íriszmelynek nyílása a pupilla. Ebben helyezkedik el a gömbölyű szemlencse, melyet a hozzákapcsolódó izmos sarlónyúlvány tart és mozgat. Ez a páros szerv szemhéj és könnyüreg nélküli mivel a víz folyamatosan nedvesen tartjafajonként változó fejlettségű. A környezethez való alkalmazkodás tehát maga a látás szemek közvetítésével megy végbe, ez a tulajdonság a megvakult halaknál elvész.

Például a pontylazacfélék Characidae közé tartozó vak mexikói barlanglazac Astyanax mexicanusamelyek egész teste halvány rózsaszínű, mivel náluk nincs pigmentképződés.

Halaink rövidlátóak élesen méterre látnak. A pontyalkatúak csak centiméterre látnak élesen! A szem felépítése a szárazföldi gerincesekéhez hasonlít azzal a nagy különbséggel, hogy szemlencse domborúságát a halak nem képesek változtatni, csak az ideghártyához való távolságát. Ha a szemlencsét az úgynevezett sarló alakú nyúlvány idegrostjai hátrébb húzzák, így az ideghártyához közelítik, akkor a hal számára lehetővé válik, hogy akár méteres távolságba is elláthasson. Ezt befolyásolja a környezet és az egyed szemének fejlettsége.

A szem belsejét színtelen kocsonyás anyag, az üvegtest tölti ki, amelyen át a fénysugarak akadálytalanul érik el a szemgolyó hátsó falának belső rétegét, az ideghártyát retina. A retinában találhatók a receptorsejtek, a fényre érzékeny pálcikák és a színek érzékelésére szolgáló csapok.

Így látják a világot az állatok

Az érzékelősejtekben keletkező ingerületet a látóideg szállítja a szemből az agyi központokba. A szemgolyót a szemmozgató izmok mozgatják, és egyben rögzítik is a szemgödörben. Egyes halfajoknál a szemmozgató képesség erőteljesebb Gasterosteus aculeatusmíg másoknál alig észrevehető.

Az ájult, vagy kimúló félben lévő halak szemmozgató reflexműködése ellanyhul. Más gerincesektől eltérően a szemlencse egy darabon kiáll a pupillából, ami igen nagy látóteret biztosít a hal számára. Pisztráng és pér esetén ismert, hogy a két szem által külön-külön látott térrész a test mindkét oldalán körülbelül fokos szöget zár be, azaz a mozdulatlan hal maga körül majdnem minden irányban képes észlelni a látás szerveinek színérzékelése eleséget egy bizonyos távolságon belül.

Nem a látás szerveinek színérzékelése, hogy egyes halaknál a két látómező fedésbe kerül, tehát vannak olyan pontok, amit mindkét szemével láthat egy hal, ekkor feltehetőleg térlátás is kialakulhat. Tíz méteres mélységig a fény teljes tartománya eljut a vízbe, így eddig a mélységig elképzelhető lenne a halak színlátása.

Azok a halak, amelyek ebben a mélységben élnek érzékelik a színeket, a mélytengeri halfajok esetében azonban teljes színvakság figyelhető meg. Egyes porcos halak színvakok, míg mások, például a korallszirti halak színlátása még az emberén is túltesz.

Biológusok a közelmúltban állapították meg, hogy a korallszirti halak vagy korallsügérek az ultraibolya mintázat alapján ismerik fel fajtársaikat. Ha a guppi hal felfelé néz, csak a zöld színt ismeri fel, ha azonban tekintetét lefelé irányítja, az eléje táruló kép kiegészül a kékkel és az ibolyaszínnel.

Ezért van az, hogy a gyönyörű hímek udvarláskor az egyébként sárgás-szürke nőstények alatt táncolnak. A nász idején színpompába eső halak színe is arra utal, hogy a halak látják egymás színét.

About the author

A halaknál jelenik meg az ideghártya mögött elhelyezkedő a látás szerveinek színérzékelése fényvisszaverő réteg, az úgynevezett tapetum lucidum.

Tapetum lucidum Ez segíti a gyenge fényben való látást, ezért sok más — főként éjszakai életmódú — gerinces szemében is megtalálható. Ez okozza például a macska szemének zöldes fölvillanását.

A szemlencse domborulatát, és ezáltal a szem fókusztávolságát aszerint változtatja, hogy közeli vagy távoli tárgyra összpontosítunk akkomodáció. A retina kétféle fotoreceptort tartalmaz, pálcikákat és csapokat, melyek különböző intenzitású fényingerekhez adaptálódnak.

A szem állapotából, helyzetéből, színéből — kellő gyakorlattal — a látás szerveinek színérzékelése hal egészségi állapotára is következtethetünk. A kidülledt, vérömlenyes, és a zavaros szem is egyaránt arra utalnak, hogy a hal nem egészséges.

A fényérzékelés fejlődése

A kiváló látás mellett ugyanakkor a pisztráng és más halak szeme egyes vizsgálatok szerint elég lassan alkalmazkodik a gyors fényváltozásokhoz. Ez szerepet játszhat abban, hogy számos ragadozó hal hajnalban és alkonyatkor fokozottan aktív.

Sok halfaj például kerüli a direkt erős fényt, és rögtön árnyékba vagy mélyebbre húzódik, amint felkel a nap, hiszen szemhéjuk a látás szerveinek színérzékelése mást nem nagyon tehetnek. Ezzel együtt a halak látása igazoltan rosszabb, ha a felkínált légy tőlük a nap irányába esik.