A rövidlátás a döntéshozatalban arra utal

SZÁM Az elmúlt évtizedekben a vállalkozások vagyonának valós piaci értéke egyre látványosabban elvált látási eredmények pénzügyi kimutatásaikban közölt múltbeli, aktualizált bekerülési, azaz könyv szerinti értékétől. Az óvatosság elvének betartását megkövetelő törvényi előírások miatt ez az elválás csak egyirányú lehet: ha a könyv szerinti érték tartósan és jelentősen meghaladja a piaci értéket, akkor kötelezően el kell számolni értékvesztést vagy terven felüli értékcsökkenést.

Fordított esetben viszont csak lehetőségről van a rövidlátás a döntéshozatalban arra utal, azaz a vállalkozás számviteli politikájától függően az eszközei bizonyos körét tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok, szellemi termékek és a tartós részesedések piaci értékre értékelheti, illetve dönthet a valós értékelés alkalmazásáról is.

ha elolvasta a látás elmosódott

A szerzők cikkükben összefoglalják a pénzügyi számvitel outputjaiból képzett mutatószámok korlátait, hiányosságait, hátrányt okozó faktorait. Controller Info Látásképző levél táblázat számviteli és a piaci értékítélet tehát nagyban különbözik egymástól, ezért egy vállalkozás reális értékének meghatározása során a jövőbeli, és nem feltétlenül csak pénzben mérhető tényezőkből eredő jövedelemtermelő képességére kell koncentrálni.

A régi és új potenciális befektetők, részvényesek, tulajdonosok nemcsak a pénzügyi kimutatásokban szereplő számviteli profit alapján ítélnek meg egy vállalkozást, s döntenek befektetéseikről, hanem nagy mértékben számít befektetéseik várható hozama is. Tőzsdén jegyzett cégek esetében a részvényárfolyamok változása és a kapott járó osztalék együttes értéke alapján határozható meg ez a hozam, míg a tőzsdén kívüli társaságoknál a tulajdonosok általában az eredeti befektetéseik értékét a vállalkozás saját tőkéjének értékéhez a vállalkozás piaci értékének és a meglévő kötelezettségeinek különbségéhez viszonyítva jutunk el az elvárt vagy elért hozamokhoz.

A befektetők hosszú távú döntéseit a kockázatokra, a vállalkozás jövőbeni teljesítményére vonatkozó várakozásaik irányítják.

miért látják az emberek súlyosbodni emberi látás 01

A pénzügyi kimutatások, a számviteli adatokból kiszámított mutatószámok azonban a jövőt érintő gazdasági döntési helyzetekben kevésbé jó tanácsadók.

A részvényesek abban érdekeltek, hogy a tulajdonukban lévő papírnak minél magasabb legyen az értéke. A részvényesi érték maximalizálása pedig a várható működési pénzáramoktól és a tőke alternatíva költségétől függ. A hagyományos mutatók többsége nem küszöböli ki a finanszírozási hatásokat sem.

A SZÁMVITELI RENDSZEREK TORZÍTÓ TÉNYEZŐI

Nem kezeli a tőke alternatíva költségét, ami helytelen döntésekhez vezethet. Lehetséges, hogy egy vállalat pozitív eredményt mutat ki hosszú időszakon keresztül, viszont hozama nem éri el a cég tőkeköltségét. Ha egy vállalkozás kizárólag hagyományos mutatókat használ, arra építi döntéseit, akkor nem fogja észrevenni, hogy az egész időszakban értéket rombolnak. Az optimálisnál több hitelállomány felvétele ugyanakkor magasabb pénzügyi kockázattal is jár, ami viszont a ROE mutatóban rejtve marad, ezt a ROE nem mutatja.

Mindezek ellenére a számviteli mutatóknak is megvan a maguk szerepe egy vállalkozás teljesítményének elemzésekor, de az értékalapú vezetés más megközelítést követel.

ejtőernyős látás videó a látás orvosához

Mennyire képesek a hagyományos számviteli mutatók jól informálni a tulajdonosokat? Alkalmasak-e a különböző stratégiák értékelésére, illetve a vállalati teljesítmény mérésére?

A pénzügyi kimutatásokból számítható mutatószámok korlátai

Hűen tükrözik-e a vállalat gazdasági értékének változását? A következőkben megpróbáljuk összefoglalni a pénzügyi számvitel outputjaiból képzett mutatószámok korlátait, hiányosságait. A számviteli mutatók a múlt  rövid a rövidlátás a döntéshozatalban arra utal fókuszálnak, utólagos, ezért késői információkat szolgáltatnak.

A számviteli információk az operatív döntésekhez általában csak a havi, a negyedéves vagy az éves zárást követően állnak rendelkezésre, ezért rugalmatlanok, és inkább visszaigazolásra, mint sem döntéstámogatásra használhatók. Sok számviteli adat elsősorban az eredménykimutatásra összpontosít, és kisebb hangsúlyt fektet a cash flow-ra, amely részben a mérlegből vezethető le. A mérlegben bekerülési értéken kell szerepeltetni az eszközöket és forrásokat, az eredménykimutatásban azonban a bevételek piaci értéken, a költségek és a ráfordítások egyik része múltbeli bekerülési értéken például: értékcsökkenési leírás, eladott áruk beszerzési értékemásik része piaci értéken jelenik meg például az igénybe vett szolgáltatások.

Milyen homályos látás

Különösen magas inflációjú környezetben a bevétel, az eszközök és a közvetlen költségek eltérő értékelésű számbavétele nem mutat kellően árnyalt képet a vállalatról.

Az óvatosság elve értelmében nem lehet eredményt kimutatni, ha az árbevétel, bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan, de az előre látható kockázatot, feltételezhető veszteséget értékvesztés, illetve céltartalék képzés formájában el kell számolni.

A kockázat mértékének, típusának megállapítása központi kérdés bármely eszköz értékelésénél. Hitelből történő finanszírozás esetén nő a részvényesek kockázata — a befektetők nemcsak a vállalat üzleti kockázatáért várnak el prémiumot, hanem a pénzügyi kockázatért is. A mutatószámok aggregált szinten jelennek meg.

Összemérhetővé teszik a nagy mennyiségű aggregát adatok összegzését, de nem alkalmasak az operatív szintű teljesítmények megítélésére, nem mutatják meg az eredményt befolyásoló tényezők hatásait.

Csökkentik az üzleti elemzés bizonytalanságát, de nem csökkentik a szakértői döntéshozatal szükségességét. A számviteli információk további problémája az alternatív számviteli módszerek léte, amely az összehasonlíthatóság lehetőségét akadályozza.

Az eredmény kiszámításához többféle — egyaránt elfogadható — számviteli módszer is használható. Széles körben ismert példája ennek a LIFO vagy a FIFO készletértékelési eljárás az értékesítés közvetlen költségének számítása során, vagy pedig az értékcsökkenés elszámolásának különféle módszerei. A különböző országokból származó menedzserek azt a feladatot kapták, hogy egy fiktív vállalat gazdálkodásának alapadatai alapján számítsák ki a cég üzleti eredményét saját országuk árvényben lévő számviteli előírásait, szabályait a rövidlátás a döntéshozatalban arra utal alapelveit figyelembe véve.

A japán és a kontinentális európai országok vezetői kisebb, míg az angolszász — USA és Nagy-Britannia — országok menedzsmentje magasabb eredményeket produkáltak. A számviteli mutatók további problémája, hogy nem veszik figyelembe a tőkeigényt. A számviteli eredmény és a gazdasági érték változásának kapcsolatát lényegesen megzavarhatja az a tény, hogy a vállalat működtetéséhez szükséges forgótőke-lekötést és befektetett eszközlekötést nem veszik figyelembe az eredményszámítás során.

Ugyancsak a számviteli a rövidlátás a döntéshozatalban arra utal hátránya a a rövidlátás a döntéshozatalban arra utal időértékének figyelmen kívül hagyása, ami egy további fontos oka annak, hogy az eredménymutatók nem képesek a gazdasági érték változását mérni.

Helytelen, ha a kutatás-fejlesztési kiadások nem kerülnek a számvitelben aktiválásra, hanem költségként számolják el azokat, illetve a felvásárlásokból származó üzleti értéket goodwillt terv szerint amortizálják. Minden olyan pénzkiadást, ami hozzájárul a jövőbeli jövedelmekhez, tőkésíteni kellene és nem költségként elszámolni. Ezt kiegészítve a belső számviteli eljárások hiányosságaival az általuk javasolt korrekciók száma eléri a at. Tapasztalataik szerint egy-egy vállalatnál — sajátosságait is figyelembe véve — elegendő tizenöt korrekciót végrehajtani ahhoz, hogy megfelelő pontosságú értéket kapjunk eredményül.

Egyes kutatók 20, 17 különbséget tesznek a külső érintettek, a vezetők és a befektetők számára készített számviteli kimutatások között, és arra törekszik, hogy rámutasson a számviteli információk költség és érték hordozó szerepére. Többen 11, 9, 4 foglalkoznak a nyereségmutatók, a befektetés arányos számviteli hozam ROI és a sajáttőke arányos számviteli hozam ROE hiányosságaival is, és utalnak arra, hogy ezek a mutatók nem veszik figyelembe a tőkeigényt és a pénz időértékét.

A hagyományos számvitelben kizárólag a vállalkozás számviteli eredménye számít és csak a bázis- és a tárgyévi eredményt veszi figyelembe. Az érték pusztán az eredmény szorozva valamilyen szorzóval. Ez a megközelítés nem veszi figyelembe az eredmény generálásához szükséges beruházást és annak ütemezését. Copeland egy finomított számviteli modell kidolgozására hívja fel a figyelmet.

a rövidlátás a döntéshozatalban arra utal

Néhány kutató 11, 10, 19 szerint a számvitel nem a döntések támogatását szolgálja, hanem az eredmények utólagos igazolását. Az információk általában aggregáltak, nem megfelelő szerkezetűek, nem alkalmasak az eredményt befolyásoló tényezők elemzésére. A készletértékelési eljárás megválasztása hatással van a tárgyévi eredményre és a mérlegértékre.

Emelkedő árak mellett a FIFO-módszer először a legkorábban beérkezett készleteket vezetik ki magasabb eredményt és magasabb mérlegértéket mutat, mint a LIFO eljárással először a legújabban beérkezett készleteket vezetik ki elszámolt készletérték esetében.

Fontos információk