Gyenge látás és vízszintes sáv, 24.6. Navigálás és manipulálás a látás segítségével

A retinától a V1-ig Képfeldolgozás: a retinális receptív mezők A látás első szintjein nem csupán a fényképszerű retinaképnek az agykéregbe történő továbbítása történik. Passzív továbbításnál többről van szó. Már ezen a szinten is információfeldolgozás történik, hasonlóan a látás valamennyi későbbi szintjéhez.

  • Miért romlik a rövidlátás
  • Szemészet | Digitális Tankönyvtár
  • Kérdés: Miért nem kör alakú néhány állat pupillája?

Az idegsejtek műveletei, a bejövő jeleken gyenge látás és vízszintes sáv számítások eredményei egyaránt a világról szólnak, arról, hogy mi történik környezetünkben. Egy magyar származású amerikai tudós, Stephen Kuffler lásd a szövegdobozt a Azt találta, hogy ezek az idegsejtek megváltoztatják tüzelési frekvenciájukat, ha a retinát kis fényfoltokkal in- gerli.

Ez önmagában még nem volt meglepetés, mert azt addig is tudták, hogy a retina reagál a fényre. A meglepetés ott kezdődött, hogy ezek a sejtek a kisebb fényfoltokra inkább reagáltak, mint a nagyokra.

Sőt minden ganglionsejt csak a retina egy adott helyén történő ingerlésre reagált. Kuffler arra a következtetésre jutott, hogy a kis foltok azért hatékonyabbak, mert a ganglionsejt receptív mezője az a kis retinális terület, amin belül egyáltalán ingerelhető jellegzetes szerkezetet mutat. A receptív mező közepe ingerlésre megnöveli a válaszát, szélső területe viszont az ingerlésre csökkenteni fogja 3.

Tehát a receptív mező két antagonisztikus működésű részből áll, s ha a fényfolt, amit ingerlésre használunk, belelóg a széli részbe, a sejt gátlás alá kerül. Ezt a jelenséget nevezzük laterális gátlásnak. Egyszerűnek tűnik? Tényleg az — de mennyi mindenre jó! Ma már tudjuk, hogy az idegsejt feladata, hogy összegezze, integrálja a bemenetéül szolgáló sejtekből származó információt, s ezt az integrált információt továbbküldje más sejteknek.

Az információ általában rövid kis csomagokban, úgynevezett idegi impulzusok formájában továbbítódik. Ezek az impulzusok — más néven akciós potenciálok vagy kisülések — ugyanolyanok a retinán és az agykéregben is, bármely területen belül jönnek létre — ezek gyenge látás és vízszintes sáv az idegrendszer belső nyelvének alapszókészletét.

Látásproblémák felismerése

A mondanivaló nagyrészt a kisülések sűrűségében vagy frekvenciájában kódolódik, ami a másodpercenkénti néhánytól ezerig terjedhet. Az ábra a retinái is ganglionsejteken Kuffler által mért egy- sejt-tevékenység eredményeinek összefoglalását adja Kuffler A vízszintes vonalak az időtengelyt alkotják, s a kis pálcikák rajtuk az adott sejt adott ingerlés melletti egyes kisüléseit reprezentálják.

Az inger be- és kikapcsolása között eltelt időt az alsó sor vastagabb vonalszakasza mutatja.

gyenge látás és vízszintes sáv típusú látásvizsgálatok

A teljes sötétségre 1. Apró fényfoltra 2.

Elsődleges linkek

Nagy fényfoltra 3. Ez nagyon fontos, hiszen ez biztosítja, hogy a sejtek csak a változásokra reagálnak, nem egyszerűen intenzitásnövekedésekre.

gyenge látás és vízszintes sáv oligophrenia látásromlással

A széli rész megvilágítására 4. Az ábra alsó része azt illusztrálja, hogy milyen típusú képfeldolgozásra lehetnek képesek a retinális ganglionsejtek ellentétes működésű középponti és széli receptívmező-szerkezetük révén. Ahelyett, hogy a kép minden pontjáról közvetítenének információt, csak a fontos helyekről, például a hirtelen fényintenzitás-változások helyéről tudósítanak.

Ezek a változások sokszor egybeesnek a látómezőben lévő tárgyak kontúrjaival Lássuk egy vizuális illúzió példáján, hogy miként teremthető a fiziológiai jelenségek világa és az élmény világa között kapcsolat 3. Látás 3 5 dioptriában Ludimar Hermann fiziológus által ben leírt jelenség, a Hermann-rács sok fejtörést okozott gyenge látás és vízszintes sáv az akkori, mind a mai tudósoknak, és sokat segített, többek között abban, hogy a kutatók a világosságészlelés mechanizmusait feltárják.

Így működik az egészséges szem

Mit látunk? Látszanak-e a kis sötét foltok ott is, ahova éppen nézünk? A rácsra ráhelyeztük a ganglionsejtek idealizált receptív mezőit. Mivel a kereszteződésekben több fény esik a receptív mező negatív - választ adó széli gyűrűjére, mint az oldalak mentén, a ganglionsejtek receptív mezőjén belüli ösz- szegzés eredménye eltérő lesz. Gyenge látás és vízszintes sáv ganglionsejtek válaszának erőssége erősen korrelál azzal, amit látunk.

  1. Látásproblémák felismerése Rövidlátás, távollátás, asztigmia és így tovább: Melyek a tipikus látásproblémák és hogyan lehet őket korrigálni?
  2. Затаив дыхание, она вглядывалась в экран.
  3. Все четко, ясно и .
  4. Vitaminok zöldségek a látáshoz
  5. Hyperopia 1-2 fok
  6. И пойдет на все, лишь бы эта информация не вышла из стен Третьего узла.

De vajon miért nem látjuk a foltokat ott, ahova nézünk? Ezeket az illuzórikus pontokat már több mint egy évszázada felfedezték. KI és BE központú receptív mezőket használunk majd, hogy megmagyarázzuk, miért jelennek meg a pontok a bal oldali rácsban. Két kérdésre mindenképpen kell válaszolnunk. Az egyik az, hogy miért csak a vízszintes és függőleges csíkok metszéspontjaiban jelennek meg az észlelt pontok, és máshol nem.

gyenge látás és vízszintes sáv

Másodszor, hogy miért nem látjuk őket akkor, ha egyenesen rájuk nézünk. Ahhoz, hogy meghatározhassuk a retinális ganglionsejteknek a válaszát, sejtenként kell megvizsgálnunk, hogy a rácsmintázat hogyan befolyásolja az egyes összetevőket — a központi, illetve a környéki területet. Ekkor azt láthatjuk, hogy mindkét receptív mező központjára ugyanolyan mennyiségű fény vetül, a környéki részekre azonban különböző mennyiségű, hiszen a receptív mező KI részére eső fény csökkenti a sejt aktivitását.

Ez azt jelenti, hogy az a sejt, amely receptív mezejének központja a metszéspontban található, kisebb választ fog adni, mint az a sejt, amely receptív mezejének központja a metszéspontok között helyezkedik el. Vagyis, a metszéspontok között a fehér csík világosabbnak fog látszódni.

Mivel a kisebb válasz azokra a sejtekre vonatkozik, amelyek receptív mezejének központja a metszéspontokban van, csupán ezeken a helyeken észleljük az elsötétedést — a szürke pontokat.

Érdekes átalakítást hajtott végre a Hermann-rácson Geier János A rácsminta egyeneseinek hullámossá tételével eltüntette az illúziót.

  • Látás 0 7 és 1
  • Címlap
  • A szem fénytörése emmetropia, ametropiák Ha a végtelenből érkező párhuzamos sugarak a retinán egy pontban képeződnek le, akkor a szemnek nincsen fénytörési hibája, emmetrop.
  • Vitaminok a látás megelőzésére

Ez azért különösen érdekes, mert bár az eddig bemutatott retinális receptív mező modell szerint a kereszteződésekben foltoknak kellene megjelenniük, ebben a speciális esetben még sincs így, a foltok megszűnnek. Mit jelent ez?

A laterális gátlásról és a retinális receptív mezőkről mondottakat nem cáfolja az új illusztráció, sőt ezek alapján erősítő szemek myopia az illúzió értelmezése. Azt kell gondolnunk, hogy a Hermann-rács nem pusztán a retinális feldolgozás eredménye, hanem agykérgi folyamatok is szerepet játszhatnak benne. Családjával később Ausztriába költözött, s Bécsben végezte iskoláit. A chicagói Egyetem s a Johns Hopkins után a Harvard adott neki otthont ben, ahol azután számos fontos eredménnyel járult hozzá a modern idegtudományhoz, s között a Neurobiológiai Tanszék vezetője volt.

ellenőrzi a látását a rövidlátás szempontjából

Stephen W. Kuffler David Hubellel és Thorsten Wi- esellel ben A biológia amikor a rövidlátás megjelent legnagyobb eredménye az elmúlt gyenge látás és vízszintes sáv az idegtudomány mint független tudomány megszületése volt.

Ennek talán legfontosabb lépését alkották Kufflernek az ötvenes években végzett elektrofiziológiai vizsgálatai a macska retinális ganglionsejtjein. A nagy kérdés az volt, hogy in vivo körülmények gyenge látás és vízszintes sáv, külső ingerléssel lehetséges-e jeleket elvezetni az idegsejtekből. Egy ügyes optikai eszközzel a szemészek ophtalmoszkópját átalakítva elérte azt, hogy a retinát akár diffúz, akár jól lokalizált megvilágításnak lehessen kitenni.

A szemen keresztül bejuttatott elektródákkal pedig, melyek könnyen elérték a ganglionsejteket, extracelluláris elvezetéssel figyelte egy-egy sejt aktivitásváltozását a retinális megvilágítás függvényében. Diffúz fényben és sötétben hasonlóképp viselkedtek a ganglionsejtek: kissé szabálytalan ütemben, de legfeljebb másodpercenként 20 kisülést produkáltak. Már ez is meglepetés volt, mert sötétben igazából csendben is maradhatnának a neu- ronok.

Általános pszichológia 1-3. – 1. Észlelés és figyelem

A diffúz, erős fény esetén erős válaszokat vártak. Az igazi nagy meglepetés pedig még ezután jött, amikor egészen apró, gyenge fénysugárral pásztázva a retinát, a sejt hol teljes némaságba süppedt KI regióhol igen szapora válaszba kezdett BE regió. Ez volt az egysejt-neurofiziológia hajnala, amivel megkezdődött a központi idegrendszer funkcionális működésének feltárása.

Ezt a paradigmát vitte tovább azután David Hubel és Thorsten Wiesel az agykéreg tanulmányozása felé. Nemcsak a paradigmatikus felfedezés, de tudósi magatartása is a ritka, nagy tudósok közé emeli Kufflert.

Azok közé tartozott, akik szerint a tudós egyetlen célja az ismeretlen feltárása, s elvetette a modern tudomány egyre gyakrabban mutatkozó hatalom- és pénzközéppontú tendenciáit. A szem kimenete — az agykérgi feldolgozás bemenete — végül is egy olyan gazdag reprezentáció, amely a fotoreceptorokra vetülő, pontszerű képnél már sokkal kifinomultabb.

A laterális gátlás jelentősége természetesen sokkal nagyobb, mint az, hogy pusztán a vizuális illúziók kézenfekvő magyarázataként szolgáljon. A retina ideghálózata, nagyrészt a ganglionsejtek receptívmező-struktúrája révén, elvégzi a retinakép feldolgozásának első jelentős lépését, a lényeges változások kiemelését lásd 3. Ernst Mach osztrák fizikus és filozófus a Az általa kifejlesztett mintázatok többségén olyan dolgokat tapasztalt, amelyeket nehéz lenne a papírdarabokról visszaverődő fény megoszlásával magyarázni.

gyenge látás és vízszintes sáv

A Mach által használt, sötét és világos sávokból álló ábrákon a Hermann-rácshoz hasonló jelenségek figyelhetők meg a sávok találkozási élén Mach-sávok.

A Mach-sá- vokra itt ugyan csak röviden utalunk, tudnunk kell, hogy a Mach-sávok segítségével — ugyanúgy, mint a Hermann-rácsok tanulmányozásával — sokat tanulhatunk a fényerősség és a világosság közötti különbségről.

gyenge látás és vízszintes sáv

Az erősség egy fizikai változó, a világosság pedig egy pszichológiai vagy perceptuális változó, aminek a méréséhez a vizuális rendszerre van szükség. Erősség és világosság ugyan gyakran jár együtt, a Mach-sávok rámutatnak arra, hogy ez a korreláció nem tökéletes.

A látóideget a retina ganglionsejtjeinek axonjai alkotják. A szemen belül a ganglionsejtek axonjait nem borítja mielin velőhüvely, amely szigeteli az axont, növeli a vezetőképességet.

A látóidegek a látóideg-kereszteződésben futnak össze, ahol az idegrostok átrendeződnek, mégpedig úgy, hogy egyesek mindig az azonos oldalon maradnak, míg mások átkereszteződnek. Az ipszilaterális rostok mindig a halántékhoz közeli retinafélből erednek, mégpedig mindkét szem esetében.

Fontos információk