Különböző tanulók eltérő látásmód

Különböző tanulók eltérő látásmód A tanárszakma, mint minden más szakma is, bizonyos személyiségtulajdonságok meglétét igényli, a sajátos szakmai felkészültség mellett. A szakmabetöltés szempontjából szükséges a tudás, mint ismeretanyag, és bizonyos különböző tanulók eltérő látásmód, és képességek is. A korszerű tanárképzésbe is be kell ezeket a komponenseket építeni, a hatékony munkavégzés érdekében.

Ez, egyfajta szemléletváltást is jelent, a hagyományosnak nevezhető korábbi tanárképzéshez képest. Jelen munkában nem tekintjük át valamennyi tanári kompetencia területet, csak a téma szempontjából fontosakat. A tanulói csoportok és közösségek alakulásának segítése, és fejlesztése egyik jelentős területe a pedagógiai munkának.

Ennek megvalósításában kitüntetett az a tudás, amely az inter-és multikultúralizmussal azonosítható. Szükséges, hogy a pedagógus, ismerve a csoportok fejlődésének pszichológiai, de leginkább szociológiai és kulturálisa sajátosságait, képes legyen befolyásolni a tanulók esélyeit, életalakulását az iskola világában, és az iskolán kívül is.

Tudja kezelni az értékek sokféleségét, nyitott legyen mások véleményének tiszteletben tartására, és egyben olyan pedagógiai helyzeteket tudjon teremteni, amelyekkel az elfogadást a tanulókban is kialakítja. Ennek feltétele, hogy értse az iskolarendszer működési sajátosságait, tudja azokat értelmezni, és adott pedagógiai cél szolgálatába állítani. Mindezek érdekében olyan ismeretkészletet mutatunk be az alábbi tanulmányba, amely hozzájárul egyfajta konszenzushoz a képzőket tekintve, és elfogadásuk esetén egységes szemléletet biztosít a képzés számára.

Elsősorban az anyag elméleti indíttatású, mert nem evidencia a témával kapcsolatos feltevések, kutatások értelmezése. Ezért, nem a konkrét módszertani javaslatokat tartalmazza feltétlen, de arra vonatkozóan is ad javaslatokat.

1. Multikulturális társadalom, multikulturális nevelés | Pedagógiai Folyóiratok
2. Testmozgás a látás javítása érdekében videó
3. Mi a tengely a látásban
4. Judit Multikulturális társadalom, multikulturális nevelés A multikulturális nevelés mind gyakrabban használt fogalom a hazai pedagógiában.
5. Hogy a látás közben foltok

Ajánljuk mindazoknak, akik a tanárképzés szemléletváltásában elkötelezettek, és tevőlegesen is részt vesznek a felsőoktatás tanárképzési munkájában. Interkulturalizmus - multikulturalizmus A XXI. A különböző kultúrák, nyelvek, szokások, tradíciók és vallások egymás mellett élése, keveredése már évszázadokkal ezelőtt is ismert jelenség volt, azonban a multikultúrális társadalmak kialakulása a második világháború után vált világméretekben egyre erősödő folyamattá.

Hátterében a fejlettebb országokba irányuló tömeges migrációs folyamatok állnak. A bevándorlók, akik saját hazájukban is nehéz helyzetben voltak, anyagi gondokkal küzdöttek, a fogadó országban is hátrányos helyzetbe kerültek, nem ismerték a nyelvet, és miközben a munkaerőpiacon próbáltak elhelyezkedni, egy új, ismeretlen ország kulturális szokásait kellett elsajátítaniuk.

Ezzel párhuzamosan, a globalizációs tendenciák hatására kialakuló multinacionális vállalatok látássérült embereknél jelentkező érzések jellegüknél fogva - sajátos munkamorált, szervezeti stílust alakítottak ki, több ország közös vállalathoz tartozó dolgozóinak együttműködését, különböző országban élő, különböző anyanyelvű, vallású, kulturális sajátosságokkal, eltérő szokásvilággal jellemezhető emberek együttműködését, kooperációját, közös munkáját kívánták meg.

A kulturális kölcsönhatás tehát erősödni látszik mind az egyén, mind pedig, a társadalom életében.

Egy-egy ország egyre inkább függ a más országokban zajló változásoktól, a kölcsönös függés, más szóval az interdependencia korát éljük. Eddig soha nem látott kulturális pluralizmus részesei vagyunk, a jövő a multikultúrális, multietnikus, soknyelvű társadalomé, ami azt jelenti, hogy az különböző tanulók eltérő látásmód prioritást kell kapnia a sokszínűség tiszteletének, a másként, a sokféleképp gondolkodás elfogadásának. Jakab A Delors-jelentés rámutatott, hogy a globalizációs tendenciák felerősítik az igényt a nemzeti identitás megőrzésére, miközben mind nagyobb szükséglet mutatkozik más népek megismerése, kultúrájának tisztelete iránt.

Lényeges, hogy a multikultúrális oktatás a kohézió eszköze legyen, hiszen az iskolai nevelésnek szembe kell néznie a társadalmat alkotó csoportok kulturális megnyilvánulásainak gazdagságával is, meg kell tanítania a békés társadalmi együttélést, és ösztönöznie kell a demokratikus társadalmi részvételt.

Különböző tanulók eltérő látásmód nagy nyugat-európai befogadó országokban akkor kezdtek érdemben foglalkozni a bevándorlók kérdésével, amikor világossá vált, hogy a vendégmunkások nem kívánnak hazatérni, családjukat a fogadó ország területén alapítják meg, gyermekeik itt születnek, és hosszú távon szintén ebben az országban kívánják taníttatni őket.

A kulturális különbségekből eredő problémák az oktatás szintjén is jelentkeztek. Egyre inkább világossá vált, hogy a multietnicitásra az iskolarendszernek is válaszolnia kell. Kezdetben a fogadó országok nem tudtak mit kezdeni a bevándorlók gyermekeinek oktatási problémáival, később rájöttek, hogy felül kell vizsgálniuk, a már megszokott oktatási gyakorlatukat, szembe kell nézniük a sokkultúrájú, soknyelvű, eltérő tradíciókat, kulturális értékeket, vallásokat magukénak mondó emberek különböző igényeivel.

Az as években, azokban az országokban, amelyek felé a migráció jelentős mértékben irányult, kidolgozták a multikultúrális oktatás koncepcióját Kozma, Magyarországon is felerősödött, és a es években korjellemző lett az idegenkedés, amelyet a világ szegényebb feléből nyugatra tartó migráció váltott ki. Az "idegen", az emberek számára elsődlegesen, mint konkurencia jelent fenyegetést a munkaerőpiacon, illetve különböző javak, juttatások elosztásában.

Ez a fenyegetés általában frusztráló, távolító hatású, hiszen nem érthetőek a szokások, kiszámíthatatlanok a reakciók az idegenek részéről.

Ezen a talajon alakul ki az idegenellenességnek két fajtája. Az egyik a "piszkos-fertőző, tolvaj, bűnöző, gyilkos idegen, vagyis az alulról fenyegető ellenség képlete. Magyarországon a cigánysághoz kötődő előítélet-együttes tartozik ide. Utóbbi években a szegény afrikai, és ázsiai országból felbukkanókhoz is társul ez a képzet. A másik, "felülről" jövő fenyegető ellenség, aki ügyességével, összetartozásával, titkos praktikákkal megszerzi az ország fölött a hatalmat, uralma alá hajtja azt.

Európában hagyományosan a zsidókhoz, de a es évektől a mind nagyobb számban megjelenő kínaiakhoz kötődik ez az ellenségkép. Az idegenektől való félelem körébe tartozik az is, amikor nem más etnikumú, de a többségtől eltérő kultúrájú csoportok jelennek meg.

Ezek sokszínűsége miatt, szinte sokkolóan hatott a korábban erősen monolit jellegű ideológiai tér hirtelen pluralizálódása.

Mi az élményalapú tanulás?

Kapitány-Kapitány Összességében elmondható, hogy a es évekre a világ áttekinthetetlenné vált, nem értjük a jelenségeket, ellentmondásokba és paradoxonokba keveredünk. A természet, az ember, a civilizáció egyensúlya megbomlott, meggyengültek a szolidaritási mechanizmusok, a küzdelem, a verseny felerősödött.

Az egész világon az általános jövő-tudat elbizonytalanodás érzékelhető. Az egyének, minden lehetséges veszélyforrással szemben igyekeznek védeni magukat, aminek egyik útja, az individualizálódás. Hiszen a közös célok, világképek elerőtlenedtek. Alapélménnyé vált, hogy az embert senki sem védi meg saját magán kívül, magának kell a biztonságáról gondoskodnia. Eltűntek a kultúra kohéziós elemei, például az ünnepek.

Az ünnepek közösségteremtő ereje meghatározó abban, hogy az egyes emberek miért tartják fontosnak, hogy örömük, gyászuk kifelé is látsszék. Az egyén, az ünnep külső jeleivel jelzi a magáéhoz hasonló- vagy éppen különböző-kultúrájú hitű többiek számára, hogy mi az a kultúra, amit ő vállal, és ami a sajátja. A nemekhez kapcsolódó elvárások, magatartásformák szempontjából is különbségek vannak különböző tanulók eltérő látásmód különböző kultúrák között.

Különböző tanulók eltérő látásmód antropológiai, szociológiai, pszichológiai kutatások preferált témája épp ezért a nemekhez kapcsolódó sajátosságok, szokások, értékítéletek feltárása.

Ezzel szoros összefüggésben, a szülői szerep is módosult, és elemezhető a különböző tanulók eltérő látásmód kultúrák esetében. A tradicionálisabb értékrend felbomlásával, individualizáltabb, egyen­rangúbb viszony kezd kialakulni szülő és gyermek között. A szülők abszolút tekintély-volta a század második felétől folyamatosan csökken.

Hasonlóan izgalmas kérdés az identitás kérdése is. A kik vagyunk, és minek tekintjük magunkat kérdésekre adott válaszok, mindig a kultúra, és korszak jellegzetességeivel való összefüggésben válaszolhatók meg. Az egymás mellett élés, és az egymásra hatások következtében, gyarapszik a kettős identitású, több kultúrában is otthonosan élő emberek száma.

Ők a különböző kultúrák helyreállítsa a látás glaukóma kezelését személyükben átélők, megvalósítók. A művészetekben is megjelenik a multikulturalitás. Az egymás mellett élő, a modern metropoliszokban, nemzetközi médiában, hálózatokon keresztül kultúrák sokfélesége és egyenrangúsága az általuk képviselt stílusok eklektikus összekapcsolását segíti elő.

Ugyanakkor az eklektika kedvez annak, hogy a figyelem mindig újabb és újabb kultúrák felé forduljon. Látható, hogy a kilencvenes évekre jellemző multikulturalizálódásnak, pozitív és negatív hatásai egyaránt vannak.

A lehetőségek gazdagodása, a különböző kultúrák találkozása mindig termékenyítő szintézisek lehetőségét rejtik magukba. Ugyanakkor a különbségek az ütközések, konfliktusok esélyét is fokozzák Kapitány-Kapitány Ahogyan a szerzők megállapítják, a multikulturalitás paradox módon a világ egységesülésének, uniformizálódásának elősegítője, hiszen az egymás mellé kerülő kultúrák között a kölcsönhatás miatt egy szintetizálódási folyamat is megindul. Ugyanakkor azt is észre lehet venni, hogy ellentétes tendenciák is életre kelnek.

A kulturális pluralizmus erősíti a civil társadalom önszerveződését, differenciálódását. Végül is, levitra és látás multikulturalizálódás egyszerre erősíti a globalizálódás folyamatát azzal az ellentétes tendenciával, amely a lokális elkülönülés, lokális különböző tanulók eltérő látásmód erősödése irányába hat.

Multikulturalitás az iskolában Az oktatáspolitikai szakértők felismerték, hogy a multikultúrális oktatási koncepció bevezetése több okból is szükséges.

Multikulturális társadalom, multikulturális nevelés

Egyrészt csökkenthető a többség idegenkedése az eltérő kultúrájú csoportokkal szemben, másrészt hosszú távon elősegíthető az integrálódás. Az iskola tehet valamit a bevándorlók hátrányos helyzetű gyermekeinek esélyegyenlőségéért, a munkahelyi, az iskolai és a társadalmi beilleszkedésért.

A A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja: Keretül szolgál a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátás keretein belül a eves korosztály ellátására vonatkozó szakmai standardok és a bölcsődei nevelés-gondozás egyes területeihez kapcsolódó módszertani javaslatok kidolgozásához.

Az oktatás ez által fontos kohéziós erővé válik, elkerülve, hogy maga is kirekesztő tényező legyen. Kezdetben a nyelvoktatás területén kezdeményeztek változtatásokat, hiszen a bevándorlók körében tapasztalt nyelvismereti hiányosságok az iskolai problémák nyilvánvaló okának tűntek. Az anyanyelvi oktatás természetesen külön csoportokban zajlott, így nem az integrációt, hanem különböző tanulók eltérő látásmód az elkülönülést segítette elő.

Az új oktatáspolitikai koncepció ezt követően jelentős mértékben finomodott, kialakult önálló eszközrendszere és az elméleti modellhez a gyakorlati megvalósítás lehetősége társult.

A multikultúrális nevelés eszerint oktatáspolitikai stratégia és pedagógiai eszköztár a sokkultúrájú társadalmak népességének integrálására Kovács, Mind a multikultúrális, mind az interkulturális nevelésnek számos definíciója van Ekstrand, Banks és Banks az alábbiakban fogalmazza meg a multikultúrális nevelés lényegét: "A multikulturális nevelés a nevelés azon területeként definiálható, amelynek fő célja egyenlő nevelési-oktatási lehetőségek biztosítása a különböző rasszokhoz, etnikai és kulturális csoportokhoz, különböző nemekhez és szociális osztályba tartozó diákok számára.

Az egyik legfontosabb célja hozzásegíteni valamennyi diákot ahhoz a tudáshoz, olyan attitűdökhöz, viszonyulásokhoz és képességekhez, amelyek egy plurális, demokratikus társadalom hatékony működéséhez szükségesek, és amelyek a különböző csoportokból származó emberek közötti interakciókat, a kommunikáció sikeres működését segítik annak érdekében, hogy a társadalom és a morál a mindenki számára előnyös, közös jót szolgálja. A multikultúrális nevelést a nemzetközi pedagógiai szakirodalomban gyakran az interkulturális nevelés szinonimájaként használják.

A multikultúrális nevelés figyelembe veszi a sokszínű, sokféle kulturális háttérrel rendelkező társadalomban megfogalmazódó eltérő igényeket, szükségleteket, a plurális értékeket. Czachesz Erzsébetszerint "gyűjtőfogalom, amely sokféle, egymástól is igen különböző programot, koncepciót, elképzelést foglal magában, így például a különböző tanulók eltérő látásmód kommunikációt, az interetnikus konfliktusmegoldást, a multikultúrális tananyagfejlesztést, a kisebbségi kultúrák megismerésének módszertanát, a kisebbségi diákok számára azonos oktatási feltételek biztosítását, a demokratikus társadalmi részvétel tanítását, az igazságtalan emberi bánásmód elleni harcot stb.

Forray Katalinnak aki e téma egyik legjobb ismerője Magyarországon az OECD-CERI es áttekintését összefoglaló meghatározása alapján a multikultúrális nevelés egyrészt az iskolai tanórák rendjébe illeszkedő tantárgyat, másrészt meghatározott szemléletmódot általános emberi látásmód, melyhez az iskola keretet biztosít.

Célja a tanulókban a másokkal szembeni tolerancia és a társadalommal böjti látás kritikai attitűd kialakítása.

Az interkulturalizmus és az interkulturális nevelés koncepciója nagyobb távlatokra és a társadalom egészére irányul, az autochton és a bevándorló kisebbségek asszimilációjának megakadályozását tűzi ki célul, neveléstudományi szempontból tehát általános, az egész curriculumot átfogó nevelésfilozófiának is tekinthető Forray, id. Jakab A multikultúrális oktatás paradigmaváltást is jelent, amely magától értődőnek tekinti a különböző gondolkodásmódok értékként való elfogadását, jellemzője az inkluzivitás, a befogadás, amely mindenki, így a többségi középosztálybeli diák számára is hasznos lehet.

Célja a kisebbségi diákok sikeres társadalmi integrációja, a tanulók felkészítése az etnikailag sokszínű társadalomban való hatékony részvételre, a különböző kultúrák tiszteletére, a vallási és etnikai, nemzeti kisebbségek elfogadására.

A multikultúrális oktatás jellemzője, hogy tiszteletben tartja a különböző kultúrák értékeit, szokásait, hagyományait.

Kozma Tamás a multikultúrális pedagógia céljaként kiemeli a több kultúrára épülő személyiségfejlesztést, amelynek lényege, hogy a diákok előnyként éljék meg az eltérő kulturális hátteret. Felsorolja továbbá a kisebbségi kultúra fenntartását, beleértve a vallás, a nyelv, a normák, tradíciók, társadalmi értékek, társas kapcsolatok ápolását, átfogó értékek felkarolását, fejlesztését, amelyek mind a kisebbség, mind pedig, a többség számára fontosak.

Természetes célként határozható meg az akkulturáció, azaz a teljes kulturális beolvadás megakadályozása, ezáltal remélhető, hogy a kisebbségek fennmaradnak, kulturális identitásuk megerősödik, fejlődésük a többségi környezetben is biztosított.

Ezzel szemben etnocentriz­mus gyűjtőnévvel foglalta össze azokat az oktatáspolitikákat, amelyek az uralkodó nemzet dominanciájának érvényesítésére, az etnikai kultúrák beolvasztására törekedtek. Míg a multikulturalizmus sokféleséget, az interkulturalizmus fogalma szociális kapcsolatokat, kommunikációt implikál. Nem csak az iskolai eredményességet, hanem az önértékelés növelését tűzi ki célul a társadalmi sikeresség elérése érdekében.

Nagy súlyt helyez a csoportközi viszonyok javítására, az eltérő kultúrájú csoportok közötti interakciókra, a megfelelő viselkedési sémák kialakítására, az együttélés és polikromatikus nézet táblázat mikéntjének elsajátítására.

Forray Katalin jogosan emeli ki az interkulturális pedagógia kulcsfogalmaként a kommunikációs készségek, a kommunikatív kompetencia fontosságát. Az interkulturális kommunikációs kompetencia kialakítása érdekében az iskolai szocializáció során fejleszteni kell a multikultúrális társadalom által támasztott követelményeknek megfelelő készségeket, így a metakommunikatív készségeket, a segítségnyújtást a kommunikációban, a szokatlan viselkedés elfogadását a nyelv, a nem verbális kifejezésmódok és a szociális szabályok területén, valamint a kommunikációval kapcsolatos eltérő koncepciók ismeretét és elfogadását.

Alapfeltétel az antirasszista magatartás, továbbá olyan személyiségvonások erősítése, mint az empátia, a szereptávolság elfogadása, az ambivalencia elviselése, az együttműködési készség, a nyitottság. A multikultúrális nevelés alapját az emberi és állampolgári jogok jelentik.