Látás a hüllőknél

látás a hüllőknél

Címlap Ablakok a világra II. Azonban, ha körülnézünk, azt látjuk, hogy a világ is döbbenetesen sokszínű. Legalábbis nekünk.

Bevezetés az állattanba

Vannak állatok, amelyeknek kevésbé, és vannak, amelyeknek viszont még sokkal látás a hüllőknél. Egy kutyának az emberi szemmel látott kép minden képzeletet felülmúló színkavalkád lenne, míg egy héja csalódottan és értetlenül szemlélné, hogy fakulhatott ki ennyire a világ.

látás a hüllőknél

Az emberi szem ideghártyáján a retinán különböző sejttípusok találhatók. A két fő típust — alakjuk miatt — pálcikáknak és csapoknak nevezték el.

Ablakok a világra II. – A világ kiszínezése

A pálcikák nem érzékelnek színeket, viszont meglehetősen fényérzékenyek. Sötétben csak a pálcikáinkra hagyatkozunk, és az éjszakai életmódú gerinces állatok szemében gyakran csak pálcikákat találunk.

fórum hogyan kell kezelni a látást

A színlátásért a csapok felelősek. Az idézőjeleket az indokolja, hogy ezek a sejtek nem egy-egy színre érzékenyek mindent vagy semmit alapon, hanem a fény látható tartományának egy szűkebb szeletére, és a szeleten belül is egy haranggörbét formáló mértékben.

Három csapsejt-típusunkat érzékenységük alapján kék, zöld és piros típusoknak nevezték el, bár érzékenységi görbéjük csúcspontja nem feltétlenül felel meg ennek. A kék típus érzékenységi maximuma a látható fény ibolya tartományába esik, a zöldé valóban a zöldbe, a pirosé viszont a sárga-narancssárga határára.

Mindenesetre ettől most tekintsünk el, és hívjuk őket kapott nevükön: kéknek, zöldnek és pirosnak.

Mit esznek a kígyók a természetben?

A kék Szöld M és vörös L csapsejtek érzékenységi görbéje Hogy működik az agyban a kép kiszínezése? Vajon, ha egy zöld tárgyat látunk, akkor csak a zöld tartományra érzékeny csapsejtek küldenek információt az agyba? Határozottan nem. A zöld tárgyról visszaverődő fotonok valamennyi csapsejt-típust ingerületbe hozzák, de különböző mértékben. Az agy a három sejttípusból érkező jelek erősségét adott fényintenzitás mellett összehasonlítva alakítja ki a látott látás a hüllőknél.

látás a hüllőknél

Nyilvánvaló, hogy minél többféle csapsejt-populáció jeleit hasonlíthatja össze az agy, annál többféle színárnyalat felismerésére és megkülönböztetésére képes. A mi trikromatikus színlátásunkkal ,5 millió színárnyalatot tudunk megkülönböztetni.

Ez az emlősök között kiemelkedő, de a tetrakromatikus négy különböző típusú csapsejttel rendelkező állatok, mint például a teknősök, sok más hüllő és látásvédő osztályok madarak, akár millió árnyalatot is el tudnak különíteni.

a látásról

Érdemes megjegyezni, hogy egy nagyon ritka mutációnak köszönhetően léteznek tetrakromatikus emberek. Sajnos azonban ők sem élvezhetnek a madarakéhoz hasonlóan színes látképeket, hiszen hiába van meg a negyedik fényérzékeny sejttípus, ha az agy nincs a többletinformáció feldolgozására berendezkedve. Valamilyen mértékben azonban az agy tanul, és a tanulás révén ezek az embertársaink kissé színesebbnek láthatják a világot a többieknél.

Siket kígyók valóban? A kígyók látása Miért nem lát egy kígyó átlátszó üveg mögött?

Akaratlanul is felmerül a gondolat: vajon Linné is a tetrakromatikus emberek közé tartozott? Ki tudja? Látás a hüllőknél oly sokat megmagyarázna ez a virágok iránti élethossznyi lelkesedéséből és kiemelkedő fajfelismerő-képességéből. A gerincesek között általában az emlősök színlátása a leggyengébb. Az emlősök azonban evolúciójuk során elvesztették a piros csapsejt-populációjukat. Hogyan történhetett ez? Az emlősök távoli őseinek, a dinoszauruszok felemelkedése előtt élt emlősszerű hüllőknek még remek volt a színlátása.

  • A fényérzékelés fejlődése
  • A gerincesek érzékszervei
  • Előírások a látás elvesztésére
  • Hüllők | Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
  • Stílus és divat itthon Épület Mi kompenzálja a kígyók gyenge fejlődését a látásban és a hallásban.
  • Így látják a világot az állatok
  • A madarak látása – Wikipédia

A dinoszauruszok elterjedése azonban szörnyen veszélyessé tette a nappalt, és évmilliókra az éjszakába száműzte a korai emlősöket. Nem csoda hát, hogy a színlátás szükségtelenné vált, és elveszett.

A dinoszauruszok napjainak leáldozásával újra kisütött a Nap az emlősöknek is.

  • A kígyók látása Miért nem lát egy kígyó átlátszó üveg mögött?
  • Ablakok a világra II. – A világ kiszínezése | Magyar Természettudományi Múzeum
  • Nézz különböző nézőpontokból

A harmadik kivétel az ausztráliai erszényes emlősök de csak az ausztráliaiak, a dél-amerikai erszényesek nemamelyek — bár nem tudjuk, hogy csinálták — el sem vesztették a hüllő ősöktől örökölt trikromatikus látást. Hogyan lehet egy elveszett látópigmentet visszaszerezni? Nyilvánvalóan az előállításáért felelős génekre van szükség. Látásteszt táblázat hogyan kell nyomtatni viszont nem kerülhetnek a semmiből a genomba.

Általában meglévő gének megkettőződésével jelennek meg — ez egy sajátos, de ritka másolási hiba eredménye. Ilyenkor a mutációk, a sodródás és a szelekció új irányokba terelhetik az egyik kópiát. Pontosan ez történt az óvilági majmoknál is az újvilági bőgőmajmok kissé eltérő módon, úgynevezett gén-transzlokáció útján oldották ezt meg.

Az óvilági majmok X kromoszómáján lévő zöld típusú látópigmentet előállító gén megkettőződött, és az egyik kópiából újra kialakult a piros típust előállító gén. De vajon miért pont a majmoknál alakult ki újra a trikromatikus rendszer? A válasz talán a gyümölcsevéssel függ össze: a gyümölcsevő állatok számára kétségtelen evolúciós előny a zöld lombkoronában a rikító piros, érett gyümölcsök felismerésének lehetősége.

Az állatvilág legfejlettebb szemei madárkoponyákban ülnek. Hihetetlenül részletgazdag képalkotásuk, a számukra látható fény tartományának szélessége beleesik az ultraibolya tartomány egy szelete is és látás a hüllőknél tetrakromatikus, látás a látás a hüllőknél színes olajcseppekkel még tovább erősített színlátásuk együttes figyelembe vételével elmondhatjuk, hogy a látás bajnokai a Földön.

  1. Harmadik szem, a természetfeletti hatalom | Hüllő Magazin
  2. Az emlősök szemével ellentétben a madarak szeme nem gömb alakú, ami lehetővé teszi, hogy a látótér nagyobb részét lássák élesen.
  3. Látásélesség-szabályozási módszerek

Persze elfogult és méltatlan dolog lenne a színlátás kapcsán megfeledkezni az ízeltlábúakról, mert ezen a téren is tartogatnak meglepetéseket. Jamaicai ölyv szeme: a ragadozó madarak a látás bajnokai az állatvilágban Bár az összetett szemekkel alkotott kép nem kifejezetten részletgazdag, de színezés terén nem marad el a gerincesektől.

Jelenlegi hely

Az ízeltlábúak között is gyakori a trikromatikus rendszer, például a virágokat beporzó méhek és darázs rokonaik is három színből keverik látás a hüllőknél a világukat kifestő színeket.

Vannak azonban olyan lepkék, amelyek színlátása még sokkal kifinomultabb lehet: pentakromatikus színlátással bírnak, azaz öt különböző színérzékeny sejttípussal rendelkeznek.

A jelenleg ismert világcsúcs-tartók e téren szintén ízeltlábúak: a tengerekben élő sáskarákok, amelyeknek tizenkét különböző érzékenységű sejttípusuk van. Az evolúció során számtalan szemtípus számtalan úton és módon szakosodott arra, hogy csillagunkból, a Napból érkező fotonok segítségével képpé alkossa, esetleg ki is színezze környezetét.

Az egyik leginkább megkapó következmény és gondolat e téren, hogy elképzelni sem tudjuk, milyennek látják más fajok a világot maguk körül. Milyen lehet egy virágos rét madárszemmel vagy rovarszemmel? Minden bizonnyal, még ha meg is vitathatnánk ezt velük, akkor sem értenénk meg egymást.

Fontos információk