Magasabb látási funkciók, Érzékelés és észlelés, mint megismerő folyamatok | Képességfejlesztés az alsó tagozaton

magasabb látási funkciók

Az integrációs folyamatok nagy része extrasztriatális kérgi területek interakciójaként valósulhat meg. Ezeknek az integrációs folyamatoknak az eredményeként jelenik meg a látott környezet valós háromdimenziós struktúrája, illetve az ehhez kapcsolódó pontos szemantikai reprezentáció pl.

Stirling, ; Kertesz, A korai látórendszeri szakaszokra jellemző párhuzamosság az M és P pályarendszer viszonylagos elkülönülése az extrasztriatális területek kapcsolatrendszerét is meghatározza.

Ez a kapcsolat alapozza meg az extrasztriatális információfeldolgozás egyik fő tengelyét, a dorzális vagy occipitoparietális irányt. Ezzel párhuzamosan, a III. Mind a blob és a blobok közötti régió sejtjei a V2 felé közvetítenek, ahonnan az információ a ventrális V4-es területre jut el.

Az információáramlásnak ez az iránya építi magasabb látási funkciók az extrasztriatális feldolgozás másik fontos útvonalát, a ventrális vagy occipito-temporális irányt. A ventrális és dorzális területeknek nem csak az anatómia-lokalizációja eltérő, hanem fontos funkcionális különbségeket is találunk közöttük l. A két kérgi útvonal természetesen nem független egymástól, közöttük számos ponton szoros interakció működik.

A szem - betegségei és gyógyítása

A két útvonal főbb jellemzőit és a hozzájuk köthető neuro-pszichológiai zavarokat beszéljük meg az alábbiakban Bear, A ventrális MI-pálya és a dorzális Szakaszos homályos látás kérgi útvonal főbb szakaszai és az útvonalak közötti funkcionális különbségek Forrás: Zihl, Mindkét irányt kétirányú információáramlás jellemzi, valamint a két útvonal közötti interakció is jelentős Occipitotemporális irány Magasabb látási funkciók A ventrális kérgi út főbb állomásai a követezőek: V1, V2, V4 és inferior temporális kéreg IT l.

Általában a ventrális területek fő feladata a tárgyfelismerés és a felismert tárgy összekapcsolása már korábbi reprezentációkkal MI-pálya. Ha ennek a pályának a neuronális tulajdonságait vizsgáljuk, három fontos dolgot érdemes kiemelnünk. Az első, hogy a magasabb látási funkciók pálya posterior részének a V1-hez közelebb eső terület neuronjai egyszerűbb ingerekre reagálnak, míg a későbbi ventrális területek aktivációját komplexebb vizuális ingerek váltják ki.

A második lényeges dolog, hogy a pálya funkciójából adódóan az egyes tárgyak fizikai lokalizációja kevésbé fontos, így ezeknek a területeknek a neuronjait viszonylag nagy méretű receptív mezők jellemzik. Végezetül, a ventrális útvonalat alapvetően jellemzi a színészlelés, amely szintén növeli a tárgyfelismerés hatékonyságát Stirling, Az előbbiekből is következik, hogy az occipitotemporális struktúrákat ért sérülések után az érintett személyek általában bizonyos tárgyi jellegek felismerésének problémáiról, illetve magasabb magasabb látási funkciók deficitek esetében arcok, teljes tárgyak felismerésének zavaráról számolnak be pl.

Rubin, A kérgi színlátás és zavarai A leggyakoribb indiszkriminációs problémák jellegfelismerési problémák a színlátás különböző zavaraiban nyilvánulnak meg. A színlátás zavarai mögött álló sérülések kérgi lokalizációja változatos lehet, de a problémát leggyakrabban a ventromediális-occipitális kéreg occipitotemporális gyrus, valamint a lingualis és a fusiform gyrus és különösen a V4-gyel jelölt terület sérülései váltják ki pl.

Nem olyan hályogról van szó, amit egyszerűen le lehet venni a szemről.

Zihl, ; Heywood és Cowey, ; Walsh, A sérülések enyhébb formában a színészlelésnek egy csökkent formájához, a diszkromatopsziához vezetnek.

Ebben az esetben csak bizonyos színek észlelése esik ki, míg más színek észlelése megmarad.

Bevezetés a neuropszichológiába | Digitális Tankönyvtár

De kialakulhat ennél súlyosabb károsodás, a színészlelés teljes elvesztése is, az akromatopszia. Az akromatopsziás személyek csak szürke árnyalatok észlelésére képesek, ezért a tárgyfelismerésben fontos szerepet játszó, szín alapú diszkrimináció képességét is teljesen elvesztik.

Mindkét színészlelési zavar kialakulhat uni- és bilaterális sérülések következtében is. Az unilaterális sérülések az ellenoldali látótér színészlelésének zavarához vezetnek magasabb látási funkciók, hemiakromatopszia. Míg a bilaterális sérülések értelemszerűen a teljes látótéren belül rontják a színek felismerését.

Ventrális integrációs zavarok Az egyes ventrális területeket érintő sérülések a fenti egyszerűbb jellegdiszkriminációs problémákon kívül összetettebb integrációs zavarokat is okozhatnak. A ventrális integrációs zavarok két nagyobb csoportját nézzük át az alábbiakban.

magasabb látási funkciók

Az első csoportba a tárgyfelismerési deficithez vezető, vizuális-vizuális integrációs zavarok tartoznak. A másik csoport zavarait az intakt tárgyfelismerés mellett a tárgyak megnevezésének nehézsége vizuális-verbális integrációs zavar jellemzi.

Ha ezt az integrációt valamilyen sérülés megszakítja, vizuális agnóziák gnózis: görög, jelentése tudás, ismeret kialakulását eredményezheti. Ennek a kapcsolatnak a megszakadása jellemzi például a szín-észlelés egyik magasabb szintű zavarát, a színagnóziát is. Az ilyen zavartól szenvedő személyek, bár tökéletes színdiszkriminációs képességgel rendelkeznek, nem képesek a színeket ismert tárgyakkal asszociálni pl. A színagnózia rendkívül ritka jelenség, a kiváltó sérülés leggyakrabban az anguláris gyrus mentén található Zihl, Az agnóziák ugyanakkor a ventrális látópálya jellegzetes integrációs zavarai, amelyeket leggyakrabban magasabb látási funkciók német neurológus, Lissauer által ben bevezetett két fő csoport egyikébe sorolják: apperceptív, illetve asszocitatív agnózia.

Ez a kettős felosztás ugyan túlegyszerűsített, de jó kiindulási pontot jelent a vizuális agnóziák megértéséhez. Szemműtét myopia myopia apperceptív agnózia kifejezés általában olyan személyek diagnózisában szerepel, akiknek tárgyfelismerési nehézségeik vannak, amellett, hogy az egyes tárgyi jellegek észlelésében nem mutatható ki probléma.

Az apperceptív agnóziában tehát az egyes jellegek integrációja szenved zavart. Az ilyen személyeknek lehet tökéletesen éles a látásuk, lehet jó a szín- vagy kontraszt-érzékenységük, mégsem képesek egy tárgy egészét észlelni. Képtelenek a bejövő tárgyi információ egységes analízisére.

Ha az apperceptív agnóziában érintett személyeknek egy hétköznapi tárgy, például egy csésze képét mutatjuk, tökéletesen fogják leírni a látott tárgy színét, méretét és az egyéb fizikai jellegeit is, de mégsem lesznek képesek arra, hogy a tárgyat egészében felismerjék. A tünetek súlyossága természetesen a sérülés kiterjedésétől függ. Nagy kiterjedésű sérülések által keletkezett súlyosabb agnóziás deficit esetén az érintett személyek még a viszonylag egyszerűbb formákat sem képesek felismerni, sőt az egyszerűbb rajzos másolatok készítése is problémát magasabb látási funkciók a számukra.

1.1. Érzékelés és észlelés, mint megismerő folyamatok

Az agnóziás betegek legnagyobb részénél szerencsére nem ilyen súlyos a probléma, és a tárgyak felismerése csak korlátozott formában szenved zavart.

De a kevésbé súlyos esetekben is több minden megnehezíti az agnóziás személyek mindennapjait. Így egyrészt gyakran összekeverik a hasonló tárgyakat, másrészt az egyes tárgyak különböző látószögből történő felismerése is nehézséget okoz számukra más szóval sérül a tárgykonstancia Farah, Nehéz kiemelni az apperceptív agnózia hátterében álló agyi területeket, mivel az ilyen tünetek megjelenésében általában diffúz, például szénmonoxid-mérgezés következtében kialakuló sérülések állnak.

Az egyik leggyakrabban idézett esettanulmány betegénél S is szénmonoxid-mérgezés következtében jelentek meg súlyos agnóziás tünetek.

hogyan kell kezelni a látást 1 hyperopia 30 év után

S számára világosak voltak az alapvető, egyszerűbb formák, de képtelen volt bármilyen komplexebb tárgy, betű, szám vagy arc felismerésre. Agnóziája tipikusan vizuális volt, vagyis magasabb látási funkciók alapján normális szinten ismerte fel a tárgyakat, illetve beszédében, memóriájában sem volt nyoma semmilyen tárgyfelismerési rendellenességnek Humphreys, A fentiekkel ellentétben, az asszociatív agnóziás személyeknek nem okoz gondot a látott tárgyakat lerajzolni, vagy egymástól megkülönböztetni.

Náluk a probléma inkább akkor jelentkezik, mikor kérdésre válaszolva kell az egyes tárgyakat beazonosítani. Ha elképzelünk egy olyan egyszerű helyzetet, mint egy asztal megterítése, akkor egy asszociatív agnóziás személynél a következő tünetekkel találkozhatunk.

A beteg képes arra, hogy bármelyik evőeszközt a szokásnak megfelelően helyezze el az asztalon, és kérésre megfelelő vázlatot is rajzol róluk. Az egyes tárgyak felismerése tehát nem okoz gondot, így nem beszélhetünk apperceptív agnóziáról.

Sőt később a memóriából magasabb látási funkciók felidézés is nehézséget okoz egy asszociatív agnóziával élő személy számára.

Bevezetés a neuropszichológiába

A fentiekből az következik, hogy az asszociatív agnóziások problémája a perceptuális rendszer és fórum veleszületett myopia szemantikus memória összekapcsolásában keresendő.

Egy másik ismert beteg AB esete is ezt támasztja alá.

  1. Milyen vízióra van szükség
  2. A szem - betegségei és gyógyítása - A Te Patikád
  3. Teszt látás Alekseevskaya
  4. Gogol látás
  5. A rossz látás maszkja

AB könnyedén különböztetett meg tárgyakat egymástól, és eltérő látószögben mutatott arcok azonosságát, illetve különbözőségét is felismerte. Ezzel szemben egy 12 egyszerű tárgyból álló tárgysorozatból egyetlen tárgyat sem volt képes helyesen azonosítani. Szemantikus memóriazavarára az a megfigyelés utal, hogy AB fényképekről ugyan el tudta dönteni, hogy az adott képen egy állat vagy valamilyen tárgy szerepel, de ennél pontosabb, kategorizáltabb azonosításra nem volt képes.

További bizonyíték a szemantikai információ felhasználásának zavarára a Warrington és Taylor által bemutatott esettanulmány Humphreys, Az ebben a tanulmányban szereplő betegnek a különböző tárgyak közötti funkcionális kapcsolatot kellett felismernie. Próbaként szerepelt például egy csukott esernyő képe, amelynek a funkcionális párját kellett kiválasztani két alternatíva közül: egy nyitott esernyő és egy sétapálca.

magasabb látási funkciók különböző tanulók eltérő látásmód

Az asszociatív agnóziás személy a sétapálcát választotta, míg a normál kísérleti kontrollok számára egyértelmű volt a nyitott esernyő választása. Következtetésként tehát megint elmondhatjuk, hogy az asszociatív agnóziás személyeknél a percepció és a jelentés integrációja szenved zavart.

Aktuális ajánlataink...

Az asszociatív agnózia tüneteit leggyakrabban magasabb látási funkciók sérülések okozzák, amelyek mindkét féltekén, ventrálisan, az occipitális-temporális határon alakulnak ki. Az ilyen típusú sérülések valószínűleg gátolják a perceptuális és szemantikus rendszerek interakcióját. Az agnóziáknak számos altípusát különböztethetjük meg specifikusságuk alapján is. Magasabb látási funkciók vannak generalizált agnóziák, ahol a felismerési zavar számos különböző tárgykategóriára kiterjed.

Mindemellett, vannak szigorúan specifikus agnóziás kórképek, amikor az érintett magasabb látási funkciók látási funkciók csak bizonyos típusú tárgyak felismerése, vagy azonosítása okoz nehézséget. A specifikus asszociatív agnóziák között mindig kiemelt helyen szerepel a prozopagnózia.

A prozopagnózia olyan arcfelismerési zavar, amellyel magasabb látási funkciók ismert magasabb látási funkciók pl. A prozopagnózia rövidlátás 14 év hangsúlyt kap a jelen könyv egy másik fejezetében, így ennek részletes jellemzésére most nem kerül sor.

Érdemes külön kiemelnünk az agnóziák közül a szimultánagnóziát, amelyet gyakran sorolnak az apperceptív agnóziák közé. A szimultánagnózia lehet ventrális vagy dorzális eredetű.

Azok a személyek, akiknél a bal inferior temporális régió sérül, gyakran mutatnak ventrális szimultánagnóziás tüneteket.

Fontos információk