Megvetési betegség. Mi a különbség a személyiségzavarok és a mentális betegségek között?

Története[ szerkesztés ] A hisztéria és a konverziós jelenség évszázadokon át vitatott jelenségek voltak. Történetük hemzseg a félreértésektől és előítéletektől.

Kompetitív Válasz 2: A személyiségzavar önmagában egy mentális betegség; amit gondoltam, pszichotikus vagy hangulati rendellenesség volt. A személyiségzavarok széles csoportja létezik.

A hisztéria tüneteit már éves egyiptomi orvosi papiruszokon is leírták. Hippokratész még nem pszichés tüneteknek vélte, hanem azt gondolta, hogy a nő panaszai a méh betegségének következményei.

A testi betegségek lelki okai

A hisztériás vakság első dokumentált esetét Hérodotosz írta le. Epizelos athéni harcos az i. Epizelos ebben a pillanatban megvakult, pedig semmilyen sérülés nem érte, és élete végéig vak maradt.

A középkorban a hisztériás jelenségeket boszorkányságnak tekintették. Jordan egy boszorkányperben a boszorkánysággal vádolt lány védőjeként állította, hogy az áldozat egy 14 éves kislány megvakulása, megnémulása és bal oldali hemiparézise és hemianesztéziája az uterus idegrendszeri hatásának tulajdonítható.

Ekkoriban orvosi körökben úgy gondolták, hogy a felfelé emelkedő méh okozza a tüneteket.

Robert Boyle ben azt írja, szerinte a hisztériás jelenségeknek semmi köze az uterushoz, hanem külső ingerek, gondolatok hatására keletkeznek. Charles Le Pois állt elő azzal, hogy a betegség nemcsak nőknél, hanem férfiaknál is megjelenik.

Egy pályaelhagyó orvos vallomása

Thomas Willis ben azt írja, hogy a megvetési betegség roham az agyidegek eredésénél keletkező kisülésekből származik. Thomas Sydenham ben a hisztériát úgy írja le mint komoly stresszt, vagy emocionális hatásra kialakuló fizikai betegséget, de rokonította a hipochondriával, és jellegzetességének tartotta, hogy utánozza az epilepsziát és a szervi rendellenességeket.

Bár Sydenham hangsúlyozta az emocionális eredetet, a kezelés fizikai volt. Ezekben az időkben az orvosi gondolkodást az jellemezte, hogy praktikusan elfogadták, hogy az elme hathat a testre, de csak testi betegségekben tudtak gondolkodni, s nem volt elméleti modellje az elváltozás nélküli testi tünetnek.

A hisztéria megismerésében rendkívül nagy szerepet játszott Jean-Martin Charcot francia megvetési betegség. Jean-Martin Charcot a híres Salpêtrière kórházban dolgozott és tanított, többek között Sigmund Freud tanítómestere is volt. Charcot meggyőződése az volt, hogy a hisztéria egy neurológiai probléma, melyet az idegrendszer öröklött rendellenességei okoznak, és tagadta a szexuális eredetet. Elkülönítette, elsősorban az epilepsziától és minden más elmebetegségtől. Megfigyelte, hogy a különféle bénulások, érzéskiesések vagy érzészavarok nem követik az anatómia szabályait, hanem sokkal megvetési betegség a laikus betegek elképzeléseit.

Hipnózist alkalmazott, hogy előidézze a hisztéria jellegzetes tüneteit a pácienseinél és megvizsgálhassa azokat. Neki köszönhető, hogy a francia orvostársadalom véleménye megváltozott a hipnózist illetően korábban szemfényvesztésnek tartották.

• Mondd meg, mi fáj!
• Hippokratész megvető pillantása - Dr. Zátrok Zsolt blog
• Rövidlátás mérsékelt

Charcot kedd délutánonként rendszeresen a nagyközönség előtt élő performansz keretében demonstrálta kutatási eredményeit. Ezek az előadások már-már cirkuszi mutatványokkal értek fel, hiszen nagy részük előre betanított volt.

Depresszió

Egyik betege Blanche Wittman éveken át demonstrálta a hipnózis Charcot által feltételezett három fázisát, majd az as évek végén elhagyta a kórházat, és Jules Janet kezdte el őt vizsgálni. Hippolyte Bernheim, kora egyik vezető neurológusa élesen bírálta nyilvános demonstrációit, melyek során betegeit hipnotizálta.

Charcot korábbi asszisztense, Axel Munthe is hasonló bírálatokkal illette, sőt színjátékkal vádolta meg visszaemlékezéseiben. Freud és Breuer is sokat foglalkozott a hisztéria témájával.

Stressz, probléma, betegség

Legemlékezetesebb páciensük Anna O. Breuer ban kezdte kezelni eredeti nevén Bertha Pappenheimet, aki köhögésének kezelése miatt megvetési betegség Breuerhez, valamint súlyos arcideggyulladása és izomrángásai is voltak. Ezután elég gyorsan komoly neurológiai tünetek alakultak ki nála, bal oldali occipitális fejfájás, anesztézia foltokban, jobb oldali végtagjai megbénultak, kancsalított, átmenetileg megsüketült, két hétig beszélni megvetési betegség volt képes, máskor beszéde érthetetlenné vált, vagy keverte az általa ismert nyelveket, majd nem tudott anyanyelvén beszélni csak angolul.

Breuer ös leírása szerint Bertha hisztériás tünetei lépésről lépésre szűntek meg, ahogy ő hipnózisban, megvetési betegség beszélgetve feltárta azokat a körülményeket, melyek közt a tünetek keletkeztek.

Breuer katarzisnak nevezte el a kezelést.

Mentális betegség a férfiak alkoholizmusának hátterében

Anna O. Később Ellenberger kutatásai nyomán kiderült, hogy Breuer nagyon sok esetben elferdítette a valóságot és terápiája nem volt olyan megvetési betegség, mint ahogy azt maga állította.

A hisztériás jelenségek iránti tudományos és klinikai érdeklődést nemcsak a pszichoanalízis tartotta ébren, hanem többek közt a A hisztéria akárcsak a hipnózis kutatása, mindig új lendületet kapott az újabb és újabb vizsgáló eljárások megjelenésével. Mindkét jelenségkört az — as években újra fel kellett fedezni a kutatás számára.

A korai szakaszt mindkét területen a neurofiziológiai kutatások képviselték. A komoly áttörés azonban az es évek közepe-vége felé történt meg, amikor elterjedtté váltak a funkcionális agyi vizualizációs eljárások.

Az új eredmények fényében látás a mínusztól a pluszig a hipnózis és konverziós betegség közt szoros kapcsolatot felfedező régi hagyomány.

A betegség leírása[ szerkesztés ] A szomatoform rendellenességek közé több mentális betegség tartozik. Jellemzőjük, hogy a megvetési betegség olyan testi betegségre utaló tüneteket észlel, amiknek valós háttere nincsen, illetve a saját megjelenésével kapcsolatban képzelt hiányosságokat tapasztal.

Ezek a tünetek jelentős szorongást váltanak ki benne, vagy befolyásolják napi teendői elvégzésében. A konverziós zavarban szenvedő páciens valóban betegnek tűnik. Az alapos orvosi vizsgálat azonban nem talál kapcsolatot a tünetek és valamilyen tényleges orvosi probléma között.

A megvetési betegség többnyire meg sem megvetési betegség semmiféle ismert betegségnek vagy testi mechanizmusnak. Többnyire az határozza meg őket, hogy miként képzeli el -- adott esetben teljesen tévesen megvetési betegség az egyén a saját testének működését és anatómiáját.