Nézet szerint a csodák szerint. Sopron és a Fertő-táj 7 csodája | Soproni Kirándulás
Nicávim — Vájélech פָּרָשַׁת נִצָּבִים-וַיֵּלֶךְ Miért nem történnek csodák napjainkban?
Kedves Rabbi! Miért olvashatunk annyi csodáról a szent könyvekben, meg ünnepelünk megannyi csodát nap, mint nap, mégis a mindennapi életben nem látunk csodákat? Bennünk van a hiba, vagy a Bibliát kell nem szószerint értelmeznünk?
Mit is nevezünk csodának? Egy világrengető esemény, mint a Vörös-tenger kettéválása az Egyiptomi kivonulás alkalmával? Vagy a lélegzés folyamatos működése?
Hétköznapi csodák
E két jelenség egyikét sem lehet igazán megmagyarázni, de az egyik ismert, állandóan megismétlődő folyamat, míg a másik nem e világból való, egyszeri történés. Nézzük hát, mik a csodák, s vajon tényleg megszűntek-e!
Mindenki ismeri az anyag energiává és az energia anyaggá változását, de az örökletes rövidlátás gyógyítható a változások olyasmire hatnak, amely már egy meglévő valami. Ha viszont a semmiről van szó, abban nem eshet változás.
Betűméret:
Semmiből valamit teremteni felülmúlja az ember erejét. Ez némi nehézséget okoz, amit el kell fogadnunk s fel kell fognunk, s mely már kezdettől fogva felénk mered.
Csak Isten — és egyedül Ő — tudteremteni. A Teremtés maga is egy magasabbrendű csoda, melyet az ember nem képes utánozni. Az ismertebb csodák, amelyeket a Biblia különböző fejezetei leírnak: a Vörös tenger kettéválása, a manna hullása a sivatagban, a Szentély örökké égő mécsese, a nyolc napig égő kandeláber a chánukái csoda s így tovább — mindezek másodrendű csodák, melyek folytán nem teremtődik valami a semmiből, csupán változás megy végbe.
A folyékony víz egyszerre szilárd testként viselkedik, mint ahogy ez az egyiptomi kivonulásnál történt, hogy Izrael fiai száraz lábbal kelhessenek át. Egy napra elegendő olajmennyiség nyolc teljes napig égett, mert az olaj égési aránya nyolcadrészére csökkent.
Csodák és gyógyulások
Ez tulajdonképpen a Chánuká története. Van a csodának egy harmadik fajtája, amely nap mint nap kisér bennünket.
- Bevezetés a vallásfilozófiába | Digitális Tankönyvtár
- Miért nem történnek csodák napjainkban? - autosjatekok.co.hu
- Látvány és sörfogyasztás
- Klinika loadko szemészet
- Csoda – Wikipédia
- Bővebb ismertető Termék adatok Bolti készlet Vélemények Bővebb ismertető Az ismeretterejsztő könyv gyerekeknek érthetően, lépésről lépésre mutatja be, hogyan jönnek létre tárgyak és jelenségek, amelyek körülvesznek bennünket a mindennapokban.
- Коммандер, - она снова попыталась настоять на своем, - нам нужно поговорить.
- У вас есть «ТРАНСТЕКСТ».
Minden szívverésért, szerveink minden létfontosságú működéséért, tulajdonképpen a természet összes folyamatos jelenségéért hálát kellene adnunk Istennek. De hiszen — mondhatná valaki — ezek egyszerű természeti jelenségek! Ez igaz, de a rutinszerű, a mindennapos, a természetes és az untig ismétlődő fizikai és természeti folyamatok nem kevésbé Istent dícsérik, mint a Vörös-tenger kettéválasztása, vagy maga a Teremtés.
Eszerint mondhatjuk, hogy továbbra is történnek csodák, s ez így is van. A lubavicsi rebbe egyszer a Tóra-hű és a Tórán kívüli mondjuk: tudományos felfogás közötti különbséget tömören így fejezte ki: a Tóra-hű felfogás a természetfelettit látja a természetesben is, míg a tudomány a természetfelettiben is a természetest keresi.
A tudósok feladata a természeti jelenségek okainak feltárása, s megállapításaik általánosítása egyéb természeti jelenségekre. A tudós abból a feltevésből indul ki, hogy mindennek megvan a maga oka, mert hisz az ok és okozat összefüggésében.
Ő nem elégedhet meg azzal, hogy mindez egyszerűen Isten akarata; nézet szerint a csodák szerint kell fednie a betegség okát, hogy másokat, kik ugyanabban a bajban szenvednek, meggyógyíthasson, vagy esetleg megakadályozhassa a betegség kitörését. Hangsúlyozni kell, hogy mindez teljesen fedi a Tóra alapelveit.
Sokan állítják közülük, hogy csodák csakugyan történnek vagy legalábbis történtek. Néha az is szóba kerül, hogy a csodák különféle dolgokat bizonyítanak, elsősorban Isten létét, vagy egy bizonyos vallás igazságát, vagy egy bizonyos vallási vezető tanait. A csoda az idők során sok filozófiai és teológiai vita tárgya volt, ezért helyesnek tűnik, ha mi is szentelünk neki egy fejezetet. De voltaképpen mire is gondolunk, amikor csodákról beszélünk? Az ilyen értelemben fölfogott csoda egyik klasszikus meghatározása Hume-tól származik, aki a Tanulmány az emberi értelemről X.
Mik a fizikai okozói a mennydörgésnek, a villámlásnak, a szivárványnak, a földrengésnek, a napfogyatkozásnak, vagy az éhínségnek — röviden: a világmindenségben előforduló eseményeknek? Minél nagyobb egy történés látszólagos rejtélye, annál nagyobb kihívást jelent a tudós számára.
Tetszett a cikk? Megnevezték a világ 7 új csodáját szombaton Lisszabonban.
A Tóra más szemléletet nyújt. Jól működik a légzésed? Adj hálát Istennek! Szervezeted természetes működése mögött Isten ujjnyoma rejtőzik; anélkül nem folytatódhatna.
Olvasási mód:
A fa, a napnyugta, amit látsz, nemcsak egy szép fa, egy gyönyörű alkony, hanem Istennek alkotó tevékenysége útján történő megnyilatkozása. Ez a két felfogás: a tudományé és a Tóráé, természetesen nem zárja nézet szerint a csodák szerint egymást. Egy vallásos orvos minden szakmai tudását felhasználja betege gyógyításában, de amellett szerény marad s elmond egy zsoltárverset.
Ugyanezt a gondolatot fordítva is ki lehet fejezni: egy hithű zsidó, aki orvos is, imádkozik betegéért, de ugyanakkor felhasználja egész orvosi tudását, mikor kezeli. E két különböző felfogás egyformán érvényes lehet.
- - Мы ищем совсем не .
- Отсюда я не в состоянии ему помочь - ему придется полагаться лишь на .
- Ты займешься Третьим узлом.
- Беккер застонал и провел рукой по волосам.
A fizikus a napnyugtában fénytörést láthat, míg a festő a színek orgiáját látja benne. A briszki Rabbi Chájim egyszer Jom Kippurkor nézte a napnyugtát és úgy mondta el ezt az élményt, hogy az engesztelő nap bűnbocsátó ereje bukik le a láthatáron — ez ugyan egy rendkívüli, de teljesen jogos értelmezés lehet.
Miért nem történnek csodák napjainkban?
Kíséreljünk választ adni erre a kérdésre anélkül, hogy a bibliai csodák értelméről szóló különböző nézeteket sorra vennénk! Nézzük például a Vörös-tenger kettéválását!
A csoda fogalma a Bibliában[ szerkesztés ] A csoda kifejezésére használt szavak az Ószövetségben[ szerkesztés ] PALA gyök különböző származékai Mófét Hanóraót - ez a járah ige nifal participiuma, ami félelmetes csodát jelent. Kozma Zsolt véleménye szerint ezek a kifejezések az Ószövetségben mindig Isten teremtő hatalmára és szabadító tettére utalnak, és egyben arra a csodálkozásra, megdöbbenésre, félelemre, amit az emberből kiváltanak. A csoda kifejezésére használt szavak az Újszövetségben[ szerkesztés ] Thaümazzó ige és annak származékai. Szémeion jelentése jel, csodajel. Terata általában az előző szóval szerepel együtt és csodajelet jelent.
Mózes második könyvének A bibliai kor nemzedéke, kiknek kedvéért szemük láttára a csoda történt, képes volt azt annak látni, és hatása alá került. Később őseink úgy alkalmazták ezt a felismerést, hogy Isten igéje szerint éltek, hiszen közvetlenül, személyesen érzékelték az Istent. Ezek a nemzedékek a tudomány előtti korban éltek.
