Rajz binokuláris látáshoz, 1. fejezet - A háromdimenziós technikák pszichológiai és fiziológiai háttere

A látásélesség-vizsgálat

A binokuláris diszparitás A mélységészlelés tárgyalása előtt nélkülözhetetlen néhány pszichológia alapfogalmat tisztáznunk. Az ember az őt körülvevő tárgyakat valamilyen formán észleli. Ennek a folyamatnak ez első lépése a tárgyak háttértől való elkülönítése, a perceptuális szegregációja. Ezeket a folyamatokat a V1 agyterület alapozza meg.

A binokuláris látás helyreállításának módja

Ez a terület felelős a körvonalak detektálásáért és a tárgyak háttértől való elkülönítéséért is. A tárgyak háttértől való kelkülönítésében nagy segítséget jelent a feldolgozórendszer számára, hogy a tárgy általában a háttér előtt helyezkedik el, a háttér a tárgy mögött is folytatódik, míg a körvonal általában a tárgyhoz tartozik és nem a háttérhez, valamint a tárgy jobban hasonlít egy már látott tárgyra, mint a háttér. Tehát a látott képen lévő tárgyak mérete, szimmetriája, orientációja és ismertsége nagyban hozzájárul ahhoz, hogy el tudjuk különíteni egymástól a hátteret és a tárgyat.

A mélységészlelés — távolságészlelés — tehát azon képességünk, amellyel a körülöttünk lévő világot három dimenzióban láthatjuk. Képesen vagyunk nagy pontossággal felmérni a tárgyak távolságát, megfogni dolgokat, illetve mozogni a térben.

Binokuláris látás

A mélységészlelés képességét már a háromhónapos csecsemőknél ki lehet mutatni, ami azt jelenti, hogy ez biológiailag is igen fontos képességünk. Jelen fejezetben szó lesz a Gestalt-elméletről, a monokuláris és binokuláris jelzőmozzanatokról valamint a binokuláris diszparitásról. A Gestalt-elmélet A Gestalt-elmélet szerint egy tárgy több, mint a részeinek összessége.

A tárgyak felismerésében nagy szerepe van az alábbi, úgynevezett Gestalt-szabályoknak.

rajz binokuláris látáshoz myopia hyperopia age

Az adott mintázatot úgy látjuk, ahogy az a lehető legegyszerűbb. Az egymáshoz hasonlatos mintarészeket egymással csoportosítva látjuk.

Az egy ívre illeszkedő részeket egy folytonos alakként értékeljük.

Jobb látás egy új szemüveggel.

Az egymáshoz közelebbi tárgyakat egyként kezeljük. Az együtt mozgó tárgyakat egyként kezeljük.

  1. Eszköztár: Tudattalan következtetés A tudattalan következtetés mechanizmusát Helmholtz figyelte meg ban.
  2. binokuláris látás – Wikiszótár
  3. A kétszemes látás Az Ames-szoba illúzió lényeges eleme, hogy egyetlen pontból, egy szemmel látjuk a teret.
  4. Látássérült szeminárium
  5. Workshop a látás javítására
  6. Rövidlátás és távollátás különböző szemekben
  7. A szem szenzoros funkciója, a binocularis látás Az előbbiekben ismertetett motorikus funkció vagy akaratlagosan működik akaratlagos szemmozgásokvagy a szenzórium működteti.

Ha az előzőekben ismertük a tárgyak, akkor könnyebb a későbbi felismerés és a részek csoportosítása, az egész előállítása érdekében. A jelzőmozzanatokról A háromdimenziós mélységészlelésünk egy rendkívül összetett pszichológiai folyamat, mégis oly könnyedén használjuk a mindennapokban.

Szemüveg Az emberekben, mint a főemlősök, az evolúció során hihetetlen vizuális rendszer alakult ki, amely lehetővé teszi, hogy a világot három dimenzióban láthassuk, és nagy pontossággal becsüljük meg a távolságot. Szemeink kis távolságra helyezkednek el egymástól az arc elején, míg sok állatban a látásszervek a fej mindkét oldalán elhelyezkednek. Ennek ellenére a szemünk ugyanazt a képet látja egy kicsit másképp monokuláris látásde az agyunk sajátos tulajdonságai miatt a kép egyesítése érdekében a tárgyak mélységét és térfogatát érzékelik. Az egyetlen kép létrehozását "binokuláris látásnak" nevezzük.

Működtetése nem igényel tudatos erőfeszítést, teljesen automatikus, és mentálisan nem növeli a megterhelést. A tér és mélységészlelés azon folyamatok egyike, amely talán a leginkább rávilágít arra, hogy látásunkban csupán kis részt vállal maga a látószerv és hatalmas részt az agy. A térérzékelésben két fő jelzőmozzanat-típust különböztethetünk meg.

binokuláris látás

Az egy szemmel is működő monokuláris és a két szemmel használható binokuláris jelzőmozzanatokat. Mint már utaltunk rá, az állatvilágban a növényevőknek általában a fejük két oldalán helyezkedik el a szemük, hiszen létfenntartásukhoz sokkalta fontosabb a nagy látótér, mint a mélységérzékelés.

rajz binokuláris látáshoz

A ragadozóknak azonban fontosabb, hogy meg tudják becsülni prédájuk távolságát, így érthető, hogy az evolúció folytán a fejük elülső részére kerültek a szemek egymással egy síkban, hogy így a lehető legnagyobb binokuláris teret hozzák létre.

Persze látnunk kell azt is, hogy a binokuláris látásunk csupán korlátozott távolságon belül használható hatékonyan, ezen kívül nem jobb, mint az egyszemes látás.

Az álltavilágban sok rajz binokuláris látáshoz találhatjuk annak, hogy bizonyos rajz binokuláris látáshoz milyen módon érzékelik környezetüket. Gondolhatunk itt például a denevérekre, vagy a teljesen vak barlangi rákokra.

De kibővíthetjük látókörünket azzal is, hogy az ember miként képes az őt körülvevő tér érzékelésére szemek nélkül - a karjait, a hangját, a kopogtatást és egyéb eszközöket igénybe véve.

a látás fontos elemei a látás javítását jelenti

Számunkra azonban jelen téma kapcsán csupán a látás a fontos. Meg kell ismernünk mindazokat a folyamatokat, amelyek hozzásegítenek bennünket a térérzékeléshez. Monokuláris jelzőmozzanatok Az alábbiakban áttekintjük a monokuláris jelzőmozzanatokat, megnézzük, hogy miből tudunk következtetni a tárgyak távolságára, ha csak egy szemmel nézzük azokat.

Ilyenek a tárgyak retinális nagysága és relatív retinakép mérete, a horizonthatás, a takarási hatás, a perspektíva, a textúra, az elkékülési hatás, a a látásom egyre rosszabb, a fény-árnyék játék, az akkomodáció és a mozgási parallaxis.

A retinális nagyság: Elsődleges jelzőmozzanat, hogy a térben elhelyezkedő tárgy mekkora területet foglal el a retinán.

A retina betegségei szakadás, leválás ; Az agyban vagy a szemben lévő daganatok. Ez csak egy minimális lista azokról a betegségekről, amelyek hátrányosan befolyásolhatják a sztereoszkópos látást.

Ebből a feldolgozórendszerünk meg tudja becsülni az észlelt tárgy távolságát, amennyiben rendelkezik priori előzetes információval annak tulajdonságait illetően. Ha például egy kisautót látunk magunk rajz binokuláris látáshoz az asztalon, akkor felismerjük, hogy kisautó és nem gondoljuk azt, hogy egy valódi gépkocsi a távolban.

látás száraz böjt amikor látásműtétet végeznek

Minél feljebb van ugyanis, annál távolabbinak látjuk a tárgyat, és minél lejjebb van, annál közelebbinek. Ez a takarás jelensége.

hogyan lehet megállítani a progresszív rövidlátást felnőtteknél jensen rosszul látja

Ez a lineáris perspektíva, amellyel becslést tudunk adni a tárgyak egymáshoz képesti elhelyezkedésére. A részletgazdagsággal együtt természetesen a textúra elemeinek mérete is a távolsággal fordítottan arányos. Ha például egy macskaköves utat szemlélünk, láthatjuk, hogy a távolabbi kövek kisebbek és kevésbé részletgazdagok.

A szóródás a kék tartományokban magasabb, így a nappali légkört kéknek látjuk. Ha egy távoli tárgy és közöttünk nagy légtömeg van, a tárgy képe elkékül. Ennek a kékülésnek a mértéke arányos a rajz binokuláris látáshoz távolságával.

Általános pszichológia 1-3. – 1. Észlelés és figyelem

Ezt az úgynevezett elkékülési hatást használhatjuk a távoli tárgyak, például hegyek távolságának becslésére. Légtávlat: A távoli tárgyak nem csupán kékülnek a közbenső légtömeg miatt, hanem a kontrasztjuk is romlik, éleik elmosódnak, és színeik tompulnak.

Az elkékülési hatással együtt ezt a jelenséget légtávlatnak nevezzük. Akkomodáció: Egy kevésbé kognitív jelzőmozzanat lehet a szemlencse akkomodációja.

Monokuláris és binokuláris (sztereoszkópos) látás

Ez a folyamat akkor következik be, amikor szemünkkel élesre szeretnék állni egy tárgyra valahol a térben. A hiperlátás plusz az esetben a szemlencse feszítőizmai úgy ernyednek el és feszülnek meg, hogy az egyik legtökéletesebb szabályozókört alkalmazva úgy állítják be a szemlencse görbületi sugarát, hogy a tárgy képe pontosan a retinára képeződjön le.

Ez hasznos információ lehet a feldolgozórendszerünk számára a közelebbi — körülbelül 2 méterig bezárólag — tárgyak távolságának becslésére. Ekkor a retinánkon egyfajta rajz binokuláris látáshoz mérhetnénk, hiszen a retina gömbfelülethez hasonló alakú.

Gondolhatunk például arra, hogy utazás közben a vonatból kitekintve a közeli fák nagyobb szögsebességgel haladnak át a retinán, mint a távoli házak. Ezt a jelenséget mozgási parallaxisnak nevezzük. Binokuláris jelzőmozzanatok.

Fontos információk