Sejt és látás, Idegrendszer

Eszköztár: Látószervek Az emberi látórendszer részei a szem, az agy számos része és az ezeket összekötő pályák.

• Az orvosi élettan tankönyve | Digitális Tankönyvtár
• Pszichológia | Sulinet Tudásbázis
• Látás – Wikipédia

A szemnek két része van: az egyik a képet alakítja ki, a másik a képet fordítja át elektromos impulzusokká. A legtöbb gerinces szemében kétféle fényérzékelő sejt található, amelyeket alakjuk szerint pálcikáknak és csapoknak nevezünk.

A pálcikák gyenge sejt és látás működnek. Annyira érzékenyek, hogy normális nappali megvilágításnál túlterhelődnek és működésképtelenné válnak, ám megfelelő körülmények között például éjjel vagy esti homályban egyetlen foton elnyelődését is képesek jelezni. A nappali intenzív fényben a csapok segítségével látunk.

Mivel a válaszuk négyszer gyorsabb, mint a pálcikáké, tökéletesebben tudják észlelni a gyorsan változó vizuális ingereket, a tárgyak képének gyors változásait, illetve a gyors mozgásokat. Az általuk szolgáltatott kép tér- és időbeli részletekben gazdagabb.

Mindkét sejttípusban nagy kiterjedésű fényérzékeny membránrendszert találunk, amely fényelnyelő látópigment-molekulákkal van tele. A pálcikák egyetlen látópigmentet tartalmaznak, a rodopszint. Az emberi retinában található háromféle csapsejt háromféle hullámhosszra - a kék, zöld és piros színű fényre - érzékeny pigmentet tartalmaz.

Ennek köszönhető a színlátás. A látórendszer ugyanis érzékeli a háromféle csap ingerületi állapotának arányát, és ezáltal képes a színek érzékelésére.

Idegrendszer A látóideg - a ganglionsejtek agyba futó axonjaiból kialakult rost - a szemből a talamusz egy speciális központjába vezet, a relésejtekhez, ahol a rostok egy része kereszteződik átkapcsoló állomás.

A relésejtek az impulzus hatására ugyanúgy viselkednek, mint a ganglionsejtek, de az ingerületeket tovább finomítják.

A látórendszer két fő részből áll. A perifériás érzékszervben, a szemben foglal helyet az optikai rendszer és a retina ideghártya : a retina tartalmazza a szenzorokat fotoreceptoroktovábbá a fényingerek feldolgozásához szükséges kezdeti neuronkapcsolatokat. A retinában helyet foglaló fotoreceptorok és idegi összeköttetéseik a központi idegrendszer részét képezik.

Növelik a kontrasztot, megkülönböztetik a lassan vagy gyorsan mozgó, illetve az álló pontokat, sejt és látás az események, vizuális ingerek szinkron vagy aszinkron jellegét, és időbeli jellegzetességeik alapján osztályozzák azokat.

A COL-ból sejt és látás már egy más fokon szervezett mintázat kerül tovább az elsődleges látókéregbe. Ez a nyakszirti kéregben - a tarkólebeny belső oldalán - található, s mint az egész kéreg, moduláris szerkezetű.

Állatokon végzett kísérletekkel megállapították, hogy a különböző irányú vonalak, szögek, képelemek hatására különböző modulok válnak aktívakká, s az azonos érzékenységű modulok bizonyos szabályszerűséggel ismétlődnek.

Az "elemi" moduloktól némi távolságra olyan komplex modulok találhatók, amelyek az összetettebb alakzatokra érzékenyek, s ezek mellett olyan hiperkomplex modulok, amelyek összerakják az eredeti képet.

Ezután lép működésbe a másodlagos majd egyesek szerint a harmadlagos látókéreg. Az agykéregnek ez a része az elsődleges látókéreg előtt, a fali és részben a halántéki kéregben van, s az asszociatív kéreghez tartozik.

Ebben a kéregrészben vannak elraktározva - ki tudja, milyen formában - a látási emlékeink, minden kép, amit életünkben láttunk. Mint már szó volt róla, az embernek az asszociatív kérge jóval nagyobb, mint minden más élőlényé, s így a másodlagos-harmadlagos kéregrész is, szor nagyobb a legfejlettebb majmokénál is, ezért látja másképp a világot. Az emlékképekkel való összevetésből alakul ki a komplex látásélmény.

S az élmény azáltal is gazdagodik, hogy az asszociatív látásmező átfedésben és kapcsolatban van más érzékszervek s a beszéd asszociatív mezőivel. A felnőtt szeme A szem A szemnek két része van: az egyik a képet alakítja ki, a másik a képet fordítja át elektromos impulzusokká. A szaruhártya és a szemlencse rávetíti a külvilág képét a fényérzékelő sejtekre. A beeső fotonok energiája elbontja a látópigment egy-egy molekuláját. A vegyi reakcióból úgy lesz idegimpulzus, hogy a keletkező termékek módosítják a membránfehérjék szerkezetét, sejt és látás megváltozik a membrán ionáteresztő képessége, s megváltozik a potenciálja.

Az impulzus a jelentést hordozó idegi impulzussorozat a bipoláris sejteken keresztül eljut a ganglionsejtekbe, amelyek axonja - a látóideg - az agyba vezeti. A horizontális és amakrin sejtek módosítják és ellenőrzik az agyba induló üzenetet.

Nekik köszönhető, hogy szemünk, s általában a gerincesek szeme, olyan pontos megkülönböztető képességgel rendelkezik. A szem képalkotó rendszere úgy működik, mint egy fényképezőgép.

A retina roppant bonyolult, összetett rendszer, igen kis helyen összezsúfolva. Ennek a nagyfokú tömörítésnek két oka is van: a látásélesség maximalizálása érdekében a retina sejtjeinek nagyon közel kell lenniük egymáshoz, magának a retinának pedig nagyon vékonynak kell lennie ahhoz, hogy a fény eljusson a csapokhoz és pálcikákhoz.

A szem feladata, hogy a tárgyakról visszaverődő fényt úgy fókuszálja, hogy az a tárgy képét formálja a retinán. A szaruhártya, a pupilla és a lencse alkotják a szem képalkotó rendszerét.

A szaruhártya a szem elülső átlátszó felszíne: a fény a szaruhártyán keresztül jut be, szem hyperopia megtörik, ezzel megkezdődik a képkialakítás. A lencse teszi teljessé a képnek a retinára, a szemgolyó hátsó oldalát borító vékony rétegre való fókuszálását.

Az emberi szemben körülbelül millió receptorsejt és egymillió ganglionsejt található, egy-egy ganglionsejthez tehát receptorsejt szállítja az impulzusokat. A ganglionsejtek állandó "izgalmi állapotban" vannak, s amikor receptorsejtekből a bipoláris sejtek közvetítésével impulzust kapnak, vagy fokozott izgalomba jönnek, vagy eredeti potenciáljuk is kialszik, a bekapcsoló idegsejteket mindig kikapcsoló sejtek veszik körül és fordítva.

Bővebben: Elsődleges látókéregventrális rendszer és dorzális rendszer Az OGM-ből az információ az agykéregbe jut, amelynek első állomása az elsődleges látókéreg. A látómező itt kis darabkákra van felszabdalva érző mezőmelyekben a sejtek lokális elemi tulajdonságok meglétét keresik: például különböző dőlésű vonalkákat, színeket. Az elsődleges látókéregből az információ két nagy pályán továbbítódik.

Kapcsolódó animációk:.