Szociológiai nézet,

Balázs az elsõ, aki magyar nyelven válogatást is közread Gusti szociológiai tanulmányaiból Marxista alapon Gáll és Balázs végezte el Gusti munkásságának részletesebb kritikai elemzését, Gáll úgy is, mint Gusti kortársa.

Miután megkíséreltem a szociológia tudományát meghatározni, a többi társadalomtudománytól megkülönböztetni, a következőkben öt, egymással némileg összefüggő vitás kérdést tárgyalok, amelyek végigkísérték a szociológiát a születésétől mind a mai napig.

Az Erdélyi Fiatalok munkatársai a bálványosvár-aljai tájkutatás és a magyarországi egyetemi ifjúság lelkesedett a falukutatásért vagy másképpen mondva a "népiségkutatásért", szociológiai nézet Gusti és tanítványai "sajátos nemzettudományt teremtettek" Márkus Gunda Béla "Pro Christi" falumunkájáról írva megvallja, hogy munkamódszerében és elvi felfogásában "Gusti román szociológusnak és iskolájának elméleti és gyakorlati munkássága, eredménye szolgált irányítóként" Gunda Földrésznyit ugorva Gusti kortárs méltatói közt találjuk Franklin D.

Roosevelt elnököt is, aki a Gusti által szorgalmazott, majd bevezetett Társadalom szolgálat törvényben és szociológiai nézet monografikus szociológiai mozgalomban a "társadalmi demokrácia valódi feltételeinek megteremtését látta" és az egész vállalkozást a Tennessey Szociológiai nézet létrehozott társadalmi szolgálattal tartotta egyenértékûnek Gusti I: Ez a tudományos vállalkozás, amelyet, mint láttuk, többen is nagyra értékeltek és utánoztak, logikailag eleve implikálta-e, magában hordozta-e a nemzettudománynak nevezett fikciót?

A kérdés ilyetén megfogalmazását az szociológiai nézet, látásjavító módszer a Gusti munkásságával foglalkozó szakirodalom a monografikus szociológiának ezt az aspektusát alig érinti.

Ugyancsak alig találunk utalást Gusti társadalmi változás, társadalomfejlõdés elméletére, aminek oka részben érthetõ is. Motiváció-cél együttes: paradigmaváltás? Gusti az "új tudomány", a nemzettudomány iránti igényrõl januárjában a párizsi jogi karon Sorbonne "Monografikus tevékenység Romániában" címmel tartott elõadásában számol be.

Bevezetés a szociológiába | Digitális Tankönyvtár

A szociológia nemzettársadalomba ágyazottságának szükségességét Gusti elõadásában "alapvetõ változásokkal" indokolja. A változásokra választ keresõ motiváció-cél együttes a monografikus szociológia "születésének" körülményeire is fényt derít: gyakorlati reform-politikaimorális, pedagógiai és tudományos elméleti-metodológiai. Motivációkról és célokról szociológiai nézet szó. Gusti szerint tel, amikor kezdetét vette a monografikus kutatás, egyszersmind a román szociológia "nemzeti szakaszába" lépett.

A monografikus iskola az iskola fogalmát itt szociológiai értelemben használom 4 létrejöttét megelõzõen a román szociológia "spekulatív" volt, az általános szociológia módszertani kérdéseivel foglalkozott.

Navigációs menü

Anyagát a történelembõl és az etnográfiából merítette, és külföldi, fõleg a francia és a német tudományosság szempontrendszere szerint vizsgálta. Kontextuálisan ezt szociológiai nézet indokolja, hogy a régi Romániában a társadalmi problémák kevésbé voltak összetettek, és a szociológiának azért sem lehetett lokális küldetése, mert nem léteztek akut társadalmi feszültségeket gerjesztõ erõk.

Márpedig voltak, és mindenekelõtt ilyen volt az agrárkérdés, amely sorozatos parasztlázadásokat idézett elõ, ezek tetõpontja ben volt. Gusti saját bevallása szerint is ez volt az egyik fõ motivációja annak, hogy a németországi stúdiumok után hazatérve, a falu felé fordult.

Bevezetés a szociológiába

Ennek a szociálpolitikai orientációnak az elsõ világháborút megelõzõen már voltak elméleti fejleményei. Gondolunk itt a szociáldemokrata Dobrogeanu Gherea társadalomdiagnózisára, az "új jobbágyság", kontinentális kitekintésben pedig a fejlettség és elmaradottság közötti korrelációt kimutató "dependencia" elméleteire. A baloldal és szociológiai nézet orosz narodnyikok inspirálták Stere harmadikutas agrárkapitalizmus-elméletét is.

De az elõzményekhez tartozik a Gustihoz mindvégig oly közel álló értékkonzervatív kapitalizmus- civilizáció- kritika is, amelyet Maiorscu esztéta és a Junimea köre képviselt, és amely - Rãdulescu-Motru szociálpszichológus és Madgearu gazdaságszociológus vonalán, akikhez Gusti is kapcsolódik - mind a mai napig talán az egyetlen "európaibb" pillanata a modernizációról szociológiai nézet román társadalomgondolkodásnak.

Azt mondhatjuk tehát, hogy az agrárkérdés szociálpolitikai és elméleti vitája szinte semmit nem veszített aktualitásából, sõt Gusti monografikus elkötelezettsége éppen erre az elsõ világháború után is továbbgyûrûzõ problémára keresi a reformpolitikai alternatívát. Az új szociológiai nézet jelenségek és kérdések középpontjában, amelyekre elõadásában hivatkozik, az általános választójog bevezetése és a földreform áll.

A két reform eredményeképpen "Románia sorsa végérvényesen a lakosság túlnyomó többségét alkoó parasztság kezébe került. Így természetes, hogy az új Romániában a paraszt a legjelentõsebb problémává vált" Gusti I: A kijelentés mögött Gusti a parasztpárti politikus áll, vagyis a monografikus szociológia létrejöttének motivációja szorosan kapcsolódik a politikaihoz, pontosabban egy, a nyugati modelltõl eltérõ demokratikus nemzeti-parasztállam statul þãrãnesc kiépítése a cél, ez adja az általában vett tudományos vállalkozás tartalmát.

Kaptak-e esélyt a romák Magyarországtól?

Ismeretelméletileg viszont - Gusti definíciója szerint - ha a szociológia a konkrét és aktuális társadalmi valóság tudománya kíván lenni, akkor nyilvánvaló, szociológiai nézet nem mellõzheti, legalábbis "tartalmában" azokat a nemzeti-társadalmi kérdéseket, amelyeknek a közegében mint tudományág kialakult és fejlõdik, különben nem válhat a kortárs tudomány és kulturális élet integráns részévé.

Az, hogy a szociológia kutatási tárgyát Gusti lényegében a rurális-etnikai létbe projektálta, egyrészt abból fakad, hogy a jelen valóságába ágyazta, és a harmadikutas elméleti tradíciókhoz híven a parasztságban látja az egyetlen pozitív, nemzetmegtartó társadalom-tömböt, másrészt abból is, ahogyan szociológiai nézet elmélet és az empíria viszonyát értelmezi.

A társadalmi valóság megismerése, nem az elméleti elõfeltevésekbõl indul ki, hanem az empíriából.

SZUBJEKTÍV ÉS OBJEKTÍV SZOCIOLÓGIA | A múlt magyar tudósai | Kézikönyvtár

Ez a fordított korreláció fölöttébb dinamikus töltetûvé válhat, ha a tudomány mint a társadalom vitális ereje, "saját állandó problémáin kívül", szociológiai nézet akarja válaszolni a konkrét társadalom által felvetett összes pillanatnyi problémát. A kutató szubjektív világakarásától túlterhelt tudomány, vagyis a réteg- és etnocentrikus szociológia, láthatóan a társadalmi aktualitás okozta feszültségek oltárán képes feloldódni az eszménybe és önmagát is felszámolni.

Ugyanis "Romániában a háború után a szociológiának, egész létének veszélyeztetésével, érdeklõdését a társadalom nemzeti valósága irányába kellett fordítania és románná kellett válnia, legalábbis tartalmában" Gusti I: Gusti a román értelmiség azon csoportjához tartozott, amelynek élményvilága a rurális világhoz tapadt, a külföldi tanulmányok és a rurális világgal való szezonális kontaktusok még inkább elmélyítették bennük az anonim világ iránti nosztalgiákat.

Ugyanakkor eszmeileg a hivatáselit értékkonzervatív alapokon állott.