Tű gyengénlátó emberek számára

tű gyengénlátó emberek számára

Szerző: Nagy Gábor Bevezetés A fogyatékos emberek — így a látássérültek is — információhoz jutása, szórakozási lehetősége több-kevesebb akadályba ütközik.

Gyermekkora[ szerkesztés ] Braille három évesen vakká vált. Egy alkalommal, játék közben, apja műhelyeszközei közül egy varrótűvel véletlenül megbökte magát.

Megvan-e az elolvasni kívánt mű a megfelelő formátumban, tű gyengénlátó emberek számára bejutni egy sérült ember az adott intézménybe és ha bejutott, talál-e olyan személyt, akivel tud kommunikálni, aki segítséget nyújt neki az eligazodásban, tájékozódásban?

E témakör megfogalmazódásakor az előttem álló feladatokat egyszerűbbnek gondoltam. Tudomásom szerint ebben a témában még nem készült ilyen jellegű kutatás, ezért én is nagy várakozással tekintettem a feladat elé. További kihívást jelentett, hogy én magam is érintett vagyok a témában. Kíváncsi voltam, a többi látássérült ember hogyan viszonyul ehhez a témához. A kérdőív összeállítása viszonylag egyszerű feladat volt, viszont komolyabb próbatételnek bizonyult a kérdőív kitöltetése, megtalálni azokat az embereket, akik hajlandók voltak válaszolni kérdéseimre.

Ennek okán a kutatás kicsit nehezebben indult. Végül nem kis meglepetésemre en töltötték ki a kérdőívet. Ezután következett a komoly munka: a kérdőívek feldolgozása, a válaszok összegzése, táblázatba rendezése tű gyengénlátó emberek számára a konklúziók levonása. Braille maga is érintett volt a kérdésben, mivel hároméves korában apja műhelyében egy baleset következtében elvesztette látását. A Braille-írás alapja a dominó 6 pontja, a betűket, számokat, írásjeleket a pontok kombinációiból építette fel.

A pontírást Magyarországon körül kezdték használni, a ma használatos pontrendszert Mihályik Lajos dolgozta ki.

Ezekkel az eszközökkel könnyítik meg a vakok életét

Az új írás megjelenésével a vak és látó emberek információhoz jutásában meglévő szakadék csökkent ugyan, de a hosszadalmas mechanikus előállítás miatt csak korlátozott számban születhettek Braille-könyvek, és gondot okozott a nagy terjedelem is: egy kisebb regény néhány vaskos könyv, de egy terjedelmesebb mű akár vagy még több kötet is lehet. További hátránya, hogy a Braille-írás olvasása sokkal lassabb, mint a síkírású szövegé.

Még ha a vak ember kisiskolás korától kezdve használja is ezt az írásmódot, és így két kézzel tud olvasni a jobb kezével előre elolvassa az aktuális sor második felétakkor is lassabban olvas a látó embernél.

Ma is készülnek új pontírásos könyvek, de a korábbi kézi nyomtatást felváltotta a számítógépes Braille-nyomtatás, bár e gépek beszerzését megnehezíti rendkívül magas áruk.

Mindezek ellenére a pontírást a mai napig használják, tanítják a vak gyermekeknek, még ha az újabb lehetőségek miatt egyre inkább háttérbe is szorul. Kezdetben csak házilag készítettek orsós magnetofonokon hangfelvételeket, majd ben a Vakok Intézetében egy hálószobában megkezdte működését az első stúdió.

Háztartási eszközök a segédeszközboltban

A műveket színészek vagy lelkes amatőrök olvasták szalagra, illetve később kazettára. A könyvek terjedelme így nagy mértékben csökkent, mivel egy kazettás Jókai-regény is belefér egy nagyobb műanyagdobozba. Kárpótlást jelent azonban egy-egy felolvasó teljesítménye.

tű gyengénlátó emberek számára

Bodor Tibor színművész évtizedeken keresztül olvasott a hangoskönyvtárnak mintegy órányi anyagot. Így a vidéki könyvtárak igényei egyszerűbben, gyorsabban teljesíthetők.

Ekkor még csak a DOS-t használhatták a Brailab PC nevű beszédszintetizátor segítségével, de egy szkenner és a Recognita karakterfelismerő program által számos könyvet olvashattak be. Így egy több száz oldalas könyv is néhány óra alatt beolvashatóvá vált, és további munkát már csak az jelenthetett, ha a nyomás minősége gyenge volt, netán a könyvekbe mások korábban ceruzával, tollal beleírtak és így a karakterfelismerő program nem vagy nagyon hibásan ismerte fel a betűket.

Az idő múltával a látó társadalom szinte teljesen áttért a Tű gyengénlátó emberek számára operációs rendszerre, ezért elengedhetetlenné vált, hogy az új programokat is lehessen vakon használni.

Több próbálkozás is volt, de leginkább a Jaws For Windows és a Window-Eyes nevű képernyőolvasó program terjedt el. Mindkét program lehetővé teszi a Windows használatát vakon, de természetesen csak a karakteres információkat tudja értelmezni.

Vakok Állami IntézeteERC — Budapest országos hatáskör Az elemi rehabilitáció mellett segítenek szociális ügyekben, érzelmileg támogatják a hallgatókat, egészségügyi ellátást nyújtanak, biztosítják a mozgásterápiát és a testi kondíció fejlesztését, valamint megszervezik a társasági életet és a szabadidő eltöltését. Média[ szerkesztés ] Az írást és az olvasást — többek között — a Braille-írás teszi lehetővé a vakok számára. Majdnem minden más, a vak emberek számára készült írásrendszer ezen alapul. Léteznek írógépek is ehhez az íráshoz — az elsőt Oskar Picht találta fel -ben. A számítógépek felszerelhetők Braille-kijelzőkkel és Braille-nyomtatókkal is.

Így is óriási segítség a látássérült emberek számára, hiszen a szövegszerkesztés, táblázatkezelés stb. A saját szkennerrel beolvasott könyvek mellett például olvashatnak a Magyar Elektronikus Könyvtár MEK állományából, ahol már a fenti hangoskönyvek egy része is megtalálható MP3-as formátumban. Az új technika által a vak emberek önállóan olvashatják a sajtótermékeket is.

Az MVGYOSZ-ben működő könyvtár állományában közel mű található, amely nagy mértékben kiszolgálja kulturálódási, szórakozási igényeiket. A kölcsönözhető művek terjedelme több 10 vaskos kötet is lehet.

szemcsepp egy szemvizsgálaton szent helyek látvány

A Budapesten élők általában két-három kötetenként tű gyengénlátó emberek számára jutnak az elolvasni kívánt műhöz, míg vidéken élő társaik postai úton kapják meg a kért könyvet. A legnagyobb hangoskönyvtár szintén a Szövetségben található kb. Mindezek ellenére a tű gyengénlátó emberek számára központ kérésre postán is elküldi vidékre a kért könyvet egy fémdobozban. Olvasás formátuma korcsoport szerint 1.

Mivel a megkérdezettek többsége 30 év alatti, a három kategóriát a következőképpen alakítottam ki: évesek, évesek és 40 évesnél idősebbek. Mindhárom csoportban a számítógép volt a legnépszerűbb, ezt követte a hangoskönyv és végül a Braille-könyv. Az arányok viszont eltérőek. A számítógép rohamos terjedése ellenére a Vakok Általános Iskolájában ma is tanítják, használják a pontírást, így aki itt végezte alapfokú tanulmányait, az éveken át ilyen hogyan lehet kanállal helyreállítani a látást könyvekből tanult.

28. évfolyam (2019)

Ezen fiatalok egy része az iskolából kikerülve is ragaszkodik a hagyományos íráshoz, hiszen a többéves gyakorlat által gyorsabban tudnak olvasni a felnőttkorban megvakultaknál. A as korosztály nem született bele a számítógépes világba, a gyermekkorban megvakultak és így a vakok iskolájában végzettek ezért ragaszkodnak még jobban a pontíráshoz.

A harmadik korcsoportban találhatók legnagyobb arányban a felnőttkorban, betegség, tű gyengénlátó emberek számára következtében megvakultak. Ugyan az elemi rehabilitáció keretei közt tanítják a pontírást, de a hónap elteltével a lassú, nehézkes olvasás miatt ez a csoport nem vagy csak nagyon ritkán látásgyakorlási módszer Braille-könyvet.

Az érdes, munkás kéz is rájuk jellemző leginkább, ami a tapintást jelentősen megnehezíti. A hangoskönyvnél és a számítógépes formátumnál az arányok kiegyenlítettebbek. Ma már kevésbé, de korábban a DOS-os időszakban gyakran találkoztam azzal a véleménnyel, hogy a Brailab PC hangját monotonsága, gépiessége miatt hosszú távon nem lehet hallgatni. A távolságtartásnak az is oka lehetett, hogy akkoriban sokkal kevesebb könyvet lehetett elérni számítógépen.

Az internet és a digitális könyvtárak elérésével a könyvkínálat is jelentősen bővült. Olvasás formátuma végzettség szerint 2. Mivel az elmúlt évtizedekben egyre több látássérült tanul a felsőoktatásban, nem csoda, hogy a megkérdezettek között nagyjából egyenlő számú érettségizett és felsőoktatásban végzett szerepel. A kérdőív kitöltői között néhány embernek van csupán általános iskolai, illetve szakiskolai végzettsége, így ezt a két kategóriát összevontam.

Ezzel szemben az érettségizettek százalékkal kevesebben jelölték meg a pontírást. További érdekesség, hogy míg az első és harmadik csoportnál nagyon jellemző a számítógépen történő olvasás, addig az érettségizetteknek csupán 76 százaléka a látásromlás tényezői ezt az eszközt. A kérdőívek újbóli áttekintése során felfigyeltem arra, hogy a középiskolát végzettek között több a 30, illetve 40 év feletti.

Ugyan a kérdőívben nem szerepelt kérdésként, de a második és főleg a harmadik korosztályban több a felnőtt- illetve időskori látássérült. Ezek az emberek nagyon ritkán tanulják meg olyan szinten a pontírást, hogy az olvasás élményt nyújtó kikapcsolódás legyen. A második kérdésre nehezebb a válasz. A felsőoktatásban végzetteknél szinte természetes a számítógépes tű gyengénlátó emberek számára magas aránya, de tudjuk, hogy a modern technika használatához nincs szükség magas szintű tudásra.

Ezt bizonyítja, hogy az érettségivel tű gyengénlátó emberek számára rendelkezők is nagyobb számban használják a számítógépet. Így csak feltételezni tudom, hogy néhány idősebb, érettségivel rendelkező tradicionális vagy egyéb okokból ragaszkodik a hagyományos, jól bevált formátumokhoz.

myopia probléma gyermekeknél látást adni az embereknek

Olvasás formátuma látásfogyatékosság mértéke szerint 3. A vakok és gyengénlátók tű gyengénlátó emberek számára elkülönítünk aliglátókat is, akiknek megmaradt még néhány százalék látása, de a síkírást csak nagyon ritkán tudják olvasni.

Ezzel szemben tű gyengénlátó emberek számára gyengénlátók százalékot látnak, az iskolában is leginkább a síkírást használják különféle segédeszközökkel. Nem meglepő, hogy a Braille-írás használatában jelentős a különbség a két csoport között. A hangoskönyvnél és a számítógépnél nem ilyen kiugró a különbség.

Szórakozási célzattal egy gyengénlátó is hallgathat hangoskönyvet. Ugyanez elmondható a számítógépre is, már csak azért is, mert a gyengénlátók szabad szemmel, nagyítóprogram segítségével egyszerűbben, gyorsabban kezelik a számítógépet.

Mindezek ellenére a táblázatban megfigyelhető százalékos különbség a vakok javára, hiszen ők a számítógép helyett hagyományos könyveket nem tudnak olvasni. A gyengénlátók viszont már az általános iskolában síkírású könyvekből tanulnak. Kedvelt műfaj korcsoport szerint 4. Szórakoztató irodalmat a fiatalabb korosztály szívesebben vesz a kezébe. Többségük jelenleg is tanul, számukra egy-egy kikapcsolódást nyújtó regény felüdülést jelenthet.

Továbbá ez a korosztály idősebb társainál fogékonyabb a könnyedebb olvasmányokra.

miért halad a hyperopia ha látomás hogyan lehet megtudni

A klasszikus művek terén nincs látványos különbség a korcsoportok között. A nagy klasszikusokat minden korosztály szívesen olvassa. A mai regények Berkesi, Moldova az idősebbek körében kedveltebbek. Ezek az írók általában a rendszerváltozás előtti évtizedekről írnak, amely időszak történéseit e korosztály jobban megérti, hiszen átélte ezeket az éveket.

Szakkönyvet és ismeretterjesztő irodalmat, de főleg az utóbbit a harmadik korcsoport vesz a kezébe szívesebben. A fiatalok friss, korszerű tudással kikerülve az iskolapadból kevésbé motiváltak az ilyen jellegű művek olvasására, illetve korukból adódóan nem annyira fogékonyak az ilyen típusú olvasnivalóra. Az idősebbeknek — főként akik dolgoznak — nagyobb szüksége lehet arra, hogy lépést tartsanak a tudományokkal. Mivel azonban nagyszámú felsőoktatást végzett vagy tű gyengénlátó emberek számára is végző fiatal van a legfiatalabb korcsoportban, elgondolkodtató a szakkönyvek kisebb arányú forgatása.

Verset és drámát az előzőekhez képest jóval kevesebbet olvas mindhárom korosztály. Előbbi a második és harmadik korcsoportban hasonló mértékben kedvelt, míg a fiatalok százalékkal olvasnak kevesebb lírai alkotást. Az idősebb generációnak egy-egy elhivatott irodalomtanár eredményesebben megtaníthatta, olykor meg is szerettette e műfajt.

A mai tanításban más területek kapnak hangsúlyt, kevesebb figyelmet fordítanak a versekre. Drámát olvas a legkevesebb megkérdezett. Ez érthető tű gyengénlátó emberek számára, hiszen ilyen jellegű mű színházban, rádiójáték formájában élvezetesebb, mivel a dráma az egyik legnehezebben értelmezhető műfaj. A kedvelt műfajnál többen bejelölték az egyéb kategóriát is, ezen általában sci-fit, krimit, ezoterikus témájú könyveket értettek. Kedvelt műfaj látásfogyatékosság mértéke szerint 5.

Szórakoztató irodalmat közel azonos arányban olvas a két csoport, viszont a klasszikus és mai regénynél 10 százalékos különbség figyelhető meg. Ennek magyarázata a hozzáférésben keresendő. A Braille- és a hangoskönyvtárt tű gyengénlátó emberek számára a vakok veszik igénybe. Ezekben a könyvtárakban elsősorban klasszikus művek találhatóak. A MEK állományából is hiányoznak a mai regények a szerzői jogok védelme miatt. Ha egy vak ember ilyen jellegű könyvet szeretne olvasni, akkor vagy egy ismerősével fel kell olvastatnia vagy be kell szkennelnie.

Mindkettő bonyolult és időigényes feladat. Ha egy gyengénlátó szeretne hozzájutni a legfrissebb irodalomhoz, ennek beszerzése kevesebb akadályba ütközik: könyvtárból kikölcsönzi vagy megvásárolja. A vers és a dráma egyaránt a vakok körében népszerűbb.

Louis Braille – Wikipédia

Lehetséges magyarázat, hogy bár a vakok többsége elfogadja állapotát, mégis néhányukat mélyebben érinti vakságuk ténye, ezért a drámai hatású és lírai hangvételű művekre fogékonyabbak. Kedvelt műfaj iskolai végzettség szerint 6. Klasszikus regényre a felsőoktatásban végzettek fogékonyabbak, több mint 10 százalékkal többen jelölték meg e műfajt.

Az olvasni szerető látássérültek között nagy számban vannak érettségizettek és érettségivel nem rendelkezők is, köztük többen kedvelik az értékesebb irodalmat, mégis az oklevéllel rendelkezők talán kevésbé tesznek le egy Jókai-regényt az első nem túl izgalmas oldal után. A mai regénynél éppen fordított az arány: az érettségivel nem rendelkezők részesítik előnyben e típust.

A színmű kuratóriuma ugyanakkor nyitott a tárgyalásra mind a diákokkal, mind az egyetem lemondott vezetőivel. Gyász "Úgy ment el, ahogy élt, csendesen emberként. Szűk családi körben helyeztük örök nyugalomra. Temetése szeptember én 9 óra 30 perckor, a szombathelyi Jáki úti köztemetőben lesz. Emlékét szívünkben őrizzük.

E regények hangvétele könnyedebb, nyelvezetük egyszerűbb. A felsőoktatásban végzetteknek nagyobb szüksége lehet szakkönyvekre, amelyek munkájukban hasznos segítségükre lehetnek. Verset, drámát az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők olvasnak szívesebben. Erre a tényre elfogadható magyarázatot nem könnyű találni. Talán csak annyit, hogy a kérdőívet néhány aktuálisan még középiskolában tanuló is kitöltötte, akiknek egyelőre általános iskolai végzettsége van, de tanulmányai miatt e két műfajjal is nap mint nap találkozik, olvassa ezeket.

Louis Braille

Könyv beszerzésének módja korcsoport szerint 7. Ezzel szemben még jó néhány lehetőség van, amelyek szinte mind kapcsolatban vannak a számítástechnikával. Utóbbi szintén kapcsolatban van a szkenneléssel meg az internettel.

Ha valaki szkennerrel beolvas egy könyvet, akkor igény esetén ezt más ismerősének is elküldheti e-mailben. Ennek továbbfejlesztett változata az E-könyvek internetes levelezőlista, amelynek tagjai kizárólag látássérültek.

A lista tagja egyszerűbben hozzájuthat olyan könyvekhez, amelyet nem tudott eddig beszerezni, de más már beszkennelte, letöltötte az internetről. A listán egy e-mailben közzéteszi az elolvasni kívánt könyv adatait, és ha valakinek megvan az adott tű gyengénlátó emberek számára, elküldi neki.

A könyvtárból történő kölcsönzés háttérbe tű gyengénlátó emberek számára az említett három beszerzési forrás mögött. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a számítógéphez kapcsolódó beszerzési módok sokkal kényelmesebbek. Mindez az otthoni számítógépen is kivitelezhető, így gyorsabban és egyszerűbben hozzájuthatnak az elolvasni kívánt könyvhöz. A Braille- és a hangoskönyvtár egy vagy több vászonzsákba, illetve fémdobozba csomagolva postán küldi el az elolvasni kívánt könyvet.

Mivel ma már vidéken is egyre több helyen van hangoskönyvtár, a Szövetségnek ezt a szolgáltatását egyre kevesebben veszik igénybe. Könyv beszerzésének módja látásfogyatékosság mértéke szerint 8.

Fontos információk