A befektető nézete
Köszönjük, üzenetét elküldük a szerzőnek. Bezárás Köszönjük, üzenetét elküldük a címzettnek.
Amikor a befektető nézete, befektetésről van szó, a legtöbben bankbetétekben, esetleg állampapírokban gondolkoznak. Sokan a magasabb hozam reményében a részvénypiacokon is kipróbálják magukat, vagy részvényalapokba fektetnek. Pedig már itthon is vannak olyan befektetési alapok, amelyek csak felelősen gondolkozó, a fenntarthatóságot szem előtt tartó cégek részvényeibe fektetnek.
Nemrég még általános volt a vélekedés, hogy a felelős vállalatok részvényeibe fektető befektetési alapok gyakran hozamhátrányban vannak azokkal az alapokkal szemben, amelyek a részvénykiválasztás során csakis a várható megtérülést veszik figyelembe.
A koronavírus globális terjedése által kiváltott februári-márciusi tőzsdei zuhanás azonban rávilágított arra, hogy az úgynevezett ESG, azaz a környezeti environmenttársadalmi social és felelős vállalatirányítási governance szempontokat szem előtt tartó alapok felül tudják teljesíteni a versenytársaikat. A krízis során ugyanis az ESG-alapok jobban állták a sarat. Amely nem egy klasszikus ESG-alap, hanem inkább egy tematikus részvényalap, amely a környezeti hatásokra, a fenntarthatóságra fókuszál.
A részvényalap árfolyama augusztus án több mint 30 százalékkal volt magasabb, mint a Covid miatti veszélyhelyzet kihirdetésekor, március én.
Mit mondanak a befektetési guruk? És mit csinálnak?
De még ennél is jelentősebb, 50 százalékot meghaladó az értéknövekedés, ha március ához viszonyítunk, vagyis ahhoz az időponthoz, amikor az alap árfolyama a járvány miatti pánik hatására az éves minimumára esett — a többi befektetési formához hasonlóan.
Onnan indult el a befektető nézete árfolyam felfelé.
Egy részvényalap esetében azonban a hosszú távú, legalább 5 éves teljesítmény a mértékadó, mivel rövid távon magas lehet az árfolyamingadozás a tőzsdéken, ami értelemszerűen megjelenik az alapok teljesítményében. Szempontok Több olyan környezeti szempont is van, amelyeket az ESG-alapok kezelői figyelembe vesznek egy-egy befektetési portfolió összeállításánál.
Mi a különbség az aktív és a passzív befektetés / alapkezelés között?
Mindenekelőtt azt, hogy az adott részvényt vagy kötvényt kibocsátó cég tevékenysége mennyire jelent kockázatot a klímára — azon vállalatok például szóba sem jöhetnek, amelyek csak még inkább hozzájárulnak a globális felmelegedéshez. Ez már átvezet ahhoz az ugyancsak fontos környezeti szemponthoz, hogy a megvizsgált cég hogyan gazdálkodik az erőforrásaival, mennyire használ vagy termel akár önmaga tiszta energiát, mennyi üvegházhatású gázt bocsát ki, valamint, hogyan kezeli a működése során óhatatlanul keletkező hulladékokat.
Társadalmi szempontból alapvetően azt veszik az alapkezelők górcső alá, hogy a befektetőket megcélzó társaságok hogyan állnak hozzá az emberi sokszínűséghez, mennyire fontos számukra az emberi jogok tiszteletben tartása, mit tesznek a társadalmi felelősségvállalás rövidlátás generációk szerint a befektető nézete milyen szintű a kiberbiztonságuk, azaz mindenekelőtt az adataik védelme.
A vállalatirányítás szempontjából pedig az üzleti etika betartása, a lehetőleg minél nagyobb átláthatóság ez a tőzsdére bevezetett cégeknél alapból jóval magasabb szintű, mint a többi vállalatnál sarkalatos pont. No meg az, hogy természetesen a korrupció fel sem merülhet az esetükben.
