A szöcskének van látása
Megjelenésük, felépítésük[ szerkesztés ] Testalkatuk a sáskákéhoz hasonló, de csápjuk jóval hosszabb a sáskákénál; testhosszuk felénél mindig hosszabb, akár a testhossz ötszörösét is elérheti.
A szintén hasonló alkatú tücsköktől egyértelműen megkülönbözteti őket, hogy lábfejük négy ízből áll, míg a tücsköké csak háromból. A nőstények tojócsöve széles, szablya alakú.
A rovarok osztálya Eszköztár: A rovarok alkotják az állatvilág legnépesebb csoportját. Testük fejre, torra és potrohra tagolódik. A torhoz három pár járóláb, és a legtöbb faj esetében két pár szárny kapcsolódik. A rovarok szájszervei változatos felépítésűek, szerkezetük a táplálkozás módjának megfelelően alakul. A növényevőknek rendszerint rágó, a nektárral táplálkozóknakszívó, nyaló vagy nyaló-szívó, az élősködőknek szúró-szívó szájszervük van.
Bal szárnyukon úgynevezett ciripelő ér fejlődött ki. A bőrszerű bal szárnyacska a jobb szárny fölött fekszik; a ciripelő hangot a két szárny összedörzsölésével keltik.
Életmódjuk, élőhelyük[ szerkesztés ] A növényevő sáskáktól eltérően a szöcskék többsége vegyesen táplálkozó ám előnyben részesítik a ragadozó életmódot, de vannak tisztán növényevők és ragadozók is. Ugyancsak feltűnő eltérés, a szöcskének van látása a sáskáktól eltérően a legtöbb szöcske éjjel aktív.
De a hazai fajoknál ez nem jellemző. Sok faj szárnya redukált; ezek a fajok röpképtelenek. A hímek elülső szárnytöveiket összedörzsölve ciripelnek — énekük általában hosszabb, gyakran élesebb, áthatóbb hangú a sáskákénál.
Petéiket a földben vagy növények megrepedt szárában helyezik el.
