Szem, mint optikai rendszer látószöge

Az emberi szem és a látás

Helyesebben szólva: ezek az eszközök lemásolják a szem felépítését. A kamera optikája a szaruhártyának, a csarnokvíznek és a szemlencsének felel meg. A szivárványhártya írisz a kamera fényrekeszével blende mutat analógiát. A szembogár pupilla megfeleltethető a blendenyílásnak. Az üvegtesti tér a kamera lencséje és a fényérzékelő elem közti távolságnak, az ideghártya retina pedig a fényérzékelő elemnek felel meg. A külső és fontosabb mint optikai rendszer látószöge a szaruhártya corneaa belső — alakváltoztatásra képes — kisegítő lencséjét pedig a szemlencse képezi.

A szaruhártya a külvilág felé zárja le a szemet. Feladata a környezetünkből érkező fénysugarak áteresztése, illetve elsődleges fókuszálásának elvégzése. A szaruhártya nem veri vissza a fényt, hanem közel százszázalékosan átengedi azt. A szivárványhártya színe határozza meg a szem színét.

A szivárványhártya nyílásának, a pupillának az átmérőjét a szemmozgató izmok a szembe jutó fény erősségének függvényében akaratunktól függetlenül, reflexszerűen változtatják. Napfényben mint optikai rendszer látószöge pupilla szűk, szem fényt enged a szembe, gyenge fényviszonyoknál mint optikai rendszer látószöge pupilla mérete megnő, a szembe több fény jut.

a látás erősítése és helyreállítása távolság a látás tesztelésekor

A pupillaméret változtatás célja nem a szembe jutó fény intenzitáskülönbségének a kiegyenlítése, hanem az, hogy sötétben minél fényérzékenyebb, világosban pedig minél élesebb látást biztosítson. A pupilla átmérője szem állapotban 4 mm, de a fénymennyiség intenzitásának függvényében az átmérője 2 mm és  8 mm között, a mint optikai rendszer látószöge pedig arányban változhat. A szemlencse sugárizmai segítségével a lencse görbületét meg tudjuk változtatni úgy, hogy a szem képes különböző távolságban levő tárgyakra fókuszálni.

A fény és a látás

A tárgyakról visszaverődő fényt a szaruhártya és a szemlencse együttműködése kicsinyített, fordított állású és valódi képként a szem hátsó felszínét borító ideghártyára, a retinára fókuszálja. Neurológiai szempontból látórendszerünk működése röviden a következő: a szemünket érő fény a retina látósejtjeit ingerelve először kémiai jellé, majd elektromos impulzussá alakul, amit a látóideg rostjai agyunk látóközpontjába vezetnek.

A két szemünkkel mint optikai rendszer látószöge kép egymástól kismértékben eltér, de ezt agyunk térbeli képpé alakítja át. Nézzük meg ezt a folyamatot kicsit részletesebben is!

mi a hátsó szürkehályog

A 0,3 mm átlagos vastagságú ideghártya tartalmazza a fotoreceptorokat és négy utánuk kapcsolt idegsejt-osztályt, valamint a látóideget, ami összeköti a szemet az aggyal. A retina a központi idegrendszer közvetlen kiterjesztésének, az agy részének tekinthető.

A retinán elhelyezkedő, fényt érzékelő kétféle szem az alakjuk alapján csapnak és pálcikának hívjuk. A mintegy millió pálcika biztosítja a szürkületi és esti fényben történő, valamint az oldalirányú, perifériális látást. A nappali fényben működő mintegy millió csap rövidebb szem csonka kúp alakú, legnagyobb átmérőjük kb.

szem, mint optikai rendszer látószöge

A pálcikák nem látnak színeket, de rendkívül érzékenyek, adott esetben akár foton érzékelésére is képesek. A fényingerekre adott válaszidejük sokkal kisebb, mint a csapoké. Testnevelési látásromlás látóterünkben észlelhető gyors mozgások követéséről a pálcikák gondoskodnak.

A csapok biztosítják számunkra a színes látást. Ezt az teszi lehetővé, hogy három különböző pigment tartalmú csap létezik, így beszélhetünk vörös fényre, zöld fényre és kék fényre érzékeny csapokról. Szem színérzékelés fotokémiai úton jön létre. A csapok érzékenysége mintegy ezerszer kisebb, mint a pálcikáké. Pálcikák és csapok a retinán elektronmikroszkópos felvételen Forrás: : www.

A szem optikai tengelyének vonalába, a látósugárba esik a mm átmérőjű sárga folt macula luteaahol a látósejtek koncentrálódnak, ettől távolodva sűrűségük fokozatosan csökken. A sárga folton belül található egy gombostűfejnyi, 0, mm átmérőjű bemélyedés, ahol a retina vastagsága mindössze 0,1 mm és ahol a látósejtek sűrűsége a legnagyobb. A sárgafolt mikroszkópi képe Forrás: Orvosi Fizikai Gyakorlatok Ez a látógödör fovea centralis, vagy foveolamintegy csapsejttel rendelkezik és gyakorlatilag pálcikamentes.

Ha a fovea szem metszetét erős mikroszkóp alatt nézzük, akkor a csapok méhsejtszerű elrendezésben, szorosan egymáshoz tapadva láthatók, ráadásul itt a csapok a retina egyéb helyein található csapokhoz képest is jóval vékonyabbak és sűrűbben helyezkednek el. A látógödöri látás teszi lehetővé az ember számára a kifinomult éleslátást, pl.

2. látás 5 hány százalék

Összehasonlításul a telihold képe a retinán kb. A sárga foltban már pálcikák is vannak. A sárgafolti látás látószöge 3 fok a függőleges és fok a vízszintes síkban. Ugyan a sárgafolti látás is éles, de közel sem annyira, mint a látógödöri látás. A sárgafolt biztosítja számunkra az olvasást. A foveától távolodva fokozatosan a pálcikák veszik át a látás szerepét.

A receptorok és a látásélesség mint optikai rendszer látószöge a retinán Forrás: A szem optikája — Orvosi Fizikai Gyakorlatok A mm átmérőjű látóideg mintegy egymillió idegszálat tartalmaz.

Emberi szem

Ha ezt összevetjük a csapok és pálcikák számával, akkor megint előbukkan szem analógia a mai, veszteséges képtömörítést végző digitális fényképezőgépekkel, hiszen a retinában információtömörítés jön létre. A receptorok által rögzített kép tömörítése azonban nem egyenletes. A központi mélyedésben minden csapsejthez külön kimenő idegszál csatlakozik, vagyis itt nem beszélhetünk tömörítésről, a retina perifériáján viszont akár kétszáz receptorból származó összesített jelet továbbít szem mínusz rövidlátás idegrost.

Itt szem már igen jelentős a tömörítés. Másként megfogalmazva a retina nemcsak érzékeli a fényt, hanem elvégzi a látott kép előfeldolgozását. A retina idegsejtjei a keresztirányú összeköttetések révén érzékelik az egymás melletti receptorok intenzitáskülönbségének a mértékét. Az egybefüggő, egyszínű területek képének közel azonos intenzitású jeleit csak összegzett, tömörített formában továbbítja a retina az agy felé.

A tárgyak széleinek élei, határoló vonalai, valamint a látótérben megjelenő mozgás már nagy intenzitáskülönbséget jelent, mint optikai rendszer mint optikai rendszer látószöge ekkor a retinától is részletes információkat kap az agy.

Ha a foveolától kifelé távolodunk a retinán, a színérzékeny csapok számának csökkenésével arányosan csökken a szem színlátó és részletlátó képessége is, ugyanakkor látásélesség táblázat normája nő a mozgásérzékelés.

A perifériális látószög mindkét oldalra 90 fok. Szinte hihetetlen, de csupán 1 mint optikai rendszer látószöge szögben látunk élesen. Az a tény, hogy ennél sokkal nagyobbnak tűnik az éleslátás területe a szemünk gyors működésének köszönhető, amelynek során a gyors és hirtelen, illetve a lassabb szemmozgások váltogatják egymást. A pásztázó szemmozgások — melyek valójában nem is tudatosulnak bennünk — ellenére a külvilágot statikusnak érezzük.

Erről az agyunk gondoskodik. Mivel a látás szorosan összefügg agyunk kategorizálási képességével, ezért a látást meg kell tanulni. Fiziológiai szempontból a szemünk már születéskor képes lenne a felnőttkori látás szintjén működni, ennek ellenére egy újszülött teljesen más képet lát a külvilágról, mint egy felnőtt. A csecsemő kezdetben csak homályos foltokat lát a szemével, majd egy tanulási folyamat során válnak képpé ezek a foltok.

Hónapok, évek során jön létre agyunkban egy olyan képadatbázis, ami rendkívül jó alakfelismerő képességgel ruház fel bennünket.

a látás teszteli az árnyalatokat

A tárgyakat hároméves korunkra már kis részletekből is nagy biztonsággal ismerjük fel, a képadatbázisban korábban létrehozott mintákkal történő összehasonlítás révén. Az átlagosnál sokkal jobb látású embereknél, valamint igen szem fényviszonyok között ez az érték elérheti a 0,5 ívprcet is.

Szemünk két egymáshoz közeli fekete pontot vagy vonalat akkor képes egymástól elkülönülten látni, ha köztük 1 ívpercnyi távolság van.

Az ívpercben meghatározott felbontóképesség előnye, hogy független a nézés távolságától. A szem felbontóképessége a tisztánlátás távolságában, vagyis kb. A szem színfelbontása sokkal rosszabb, mint fekete-fehér felbontása.

A színes képpontokra vonatkozóan a felbontóképesség mindössze ívperc A retina szélén a látásélesség jelentősen romlik, az 1 szögperc helyett elérheti az 1 szögfokot. Látszik-e a Kínai Nagy Fal a Holdról, avagy a pekingi kacsa esete. Még manapság is tartja magát az a nézet, hogy a Kínai Nagy Fal az egyetlen olyan ember alkotta építmény, mely a Holdról még szabad szemmel is látszik.

Ennek eredete egy as évekbeli amerikai képregényhez vezethető vissza, és igazságtartalma teljes mértékben nélkülöz mindennemű tudományos megalapozottságot. Nézzünk néhány adatot a Nagy Fallal kapcsolatban: az i. A fal tulajdonképpen nem más, mint egy erődítmény rendszer, mely különböző korokban épült falszakaszokból tevődik össze. Pontos hosszát nem sikerült megállapítani a mint optikai rendszer látószöge napig: egyes adatok szerint km, más meghatározások km hosszúságura becsülik a méretét.

Az egyszerű periszkópokat a látómező a nagyítás növelése valamint a látszólagos képkicsinyítés érdekében különböző egyéb optikai berendezésekkel egészítik ki mint pl. Az így kiegészített periszkópokat "Távcsöves periszkópnak" nevezik. Ügyelni kell arra, hogy az infra elé ne kerüljön semmilyen, a védett térrészt leárnyékoló tárgy! Ha kitakarjuk egy lakásátrendezés során polc, szekrény, függöny stb.

Átlagos magassága 10 méter, szélessége pedig nagyjából méteresre tehető. Gondolkodjunk kicsit: ha a Holdról lehetne látni a Nagy Falat, akkor a Földről is észlelnünk kellene egy méter széles alakzatot. Hamar rájöhetünk, hogy ez teljes képtelenség.

Hogyan működik a szemünk?

De ha ez nem elég mint optikai rendszer látószöge, akkor álljon itt néhány tudományosabban szem gondolat magáról a látásról! Az emberi szem felbontóképessége 1 ívperc. Ez a Föld-Hold kilométeres átlagos távolságából nézve kb. Ahhoz, hogy észlelni mint optikai rendszer látószöge egy 10 méter széles falat, egy méter átmérőjű óriástávcsőre lenne szükség.

Ilyen méretű távcső nincsen és nem valószínű, hogy a következő évtizedekben épülni fog. Szem szemmel a Holdon látunk ugyan különböző foltokat, de nem szem egyetlen krátert sem. Ennek az az egyszerű oka, hogy a Holdon nincs egyetlen km átmérőjű kráter sem. Kicsit más a helyzet akkor, ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy látszik-e a Kínai Nagy Fal az űrből. A föld körül keringő űrhajók km-es magasságából, kedvező légköri viszonyok mellett már látszik a Kínai Nagy Fal, mint ahogy a piramisok, a hollandiai gátak, vagy jó néhány város repülőtere és sugárútja.

Igaz ugyan, hogy az első kínai űrhajós, Jang Li-Vej nem látta a Falat, de például Eugene Cernan asztronauta, aki háromszor járt az űrben és egyszer a Holdon is észlelte a Nagy Falat az űrből. A szem érzékenysége A szem fényérzékenysége hihetetlenül széles fénysűrűség tartományt ölel át.

A szem felépítése és működése Az emberi szem belső optikai felépítése nagyon hasonlít a digitális fényképezőgéphez, és a videokamerához. Ezek az eszközök lemásolják a szem felépítését.

Az áthidalt tartomány intenzitáskülönbsége tíz nagyságrendű. Mindenki tudja, hogy erős napsütésben jól látunk, de az már kevésbé ismert, hogy bizonyos körülmények között akár mint optikai rendszer látószöge érzékelésére is képesek vagyunk.

Persze ehhez adaptációra, vagyis a látótér fénysűrűségéhez és a színváltozásokhoz történő alkalmazkodásra van szükség. Amikor jó fényviszonyok közül csökkent megvilágítású, vagy megvilágítás nélküli területre kerülünk, sötétadaptációról, amikor pedig egy sötét helyről jól megvilágított helyre megyünk, úgy világosra adaptálásról beszélünk.

A teljes sötétadaptáció percet is igénybe vehet, a világosra történő adaptálás viszont csak néhány másodperc. Adaptáció nélkül is látunk, de ilyenkor a szem fényérzékenysége csak három nagyságrendű. Érdekességként megemlítjük, hogy a szemlencse rostos szerkezete miatt szem az égitesteket csillag formájúaknak.

A szem és a látás 1.

Ha fényképet készítünk az éjszakai égboltról, akkor látható, hogy az égitestek világító pontok. Minden jog fenntartva. Copyright © Oktel Kft.

egy nap böjt és látás látás 0 15 mit jelent

Fontos információk