Színérzet színlátás, Általános pszichológia 1-3. – 1. Észlelés és figyelem

Mit kell tudni a színlátásról?

Ők plasztikáztatják a szeméremajkukat

A színek észlelése: az ellenszínelmélet A színlátásról eddig leírtak különös vonása, hogy az agyról, a látórendszerről, az idegi feldolgozásról nincs bennük szó vagy csak az színérzet színlátás szintjén.

A szuperpozíció, színegyezés, fizikai színkeverés és az átlagtól eltérő színlátás esetei mind olyan jelenségek, melyeket alapvetően fotoreceptoraink fényérzékenysége határoz meg. A továbbiakban viszont már a színlátás agyi színérzet színlátás, valamint a látott színek észlelési struktúráját tárgyaljuk. A színek észlelésével kapcsolatos alapvető jelenségek Az emberi színlátásnak számos olyan vonása van, amely független annak háromszín-jel- legétől, nem színérzet színlátás abból. Sőt ezek a vonások olyanok, hogy legtöbbjüket egy laikus, de elmélyült megfigyelő is felismerheti.

A látott színek vagy színérzet színlátás szerveződése már az idegrendszer működésén alapul nem csupán a csapok érzékenységénés olyanperceptuális struktúrákat eredményez, amelyek magyarázata a látáskutatás legnagyobbjainak is sokáig fejtörést okozott.

Százszor több színt lát egy festőnő, mint az átlagember

A következő jelenségekről van szó. Az észlelt színeket általában három dimenzió mentén jellemezzük: ezek a színárnyalat, a telítettség és a világosság.

A tiszta ég színe telítetlen és világoskék; a hagyományos írótinta színe viszont telített sötétkék. Hasonló a különbség az éretlen, illetve az érett cseresznye piros színe A nézet 80 százaléka az. E három dimenzió segítségével már jellemezni lehet az úgynevezett színhasonlósági teret, színérzet színlátás a látott színek perceptuális szerveződését írja le. A három dimenzió a naiv megfigyelők számára is színérzet színlátás felismerhető, megérthető.

Sőt az ezen dimenziókat alkalmazó kísérleti helyzetekben az ugyancsak naiv személyek megbízhatóan osztályozzák a látott színeket. Erre alapozható a színhasonlósági tér empirikus vizsgálata 4. A többféle módszer közül talán legeredményesebb a Wenzel Klára és Abrahám György által kifejlesztett szűrőrendszer Wenzel et al.

színérzet színlátás hogyan lehet tudni a látását mínuszban

Ezzel a módszerrel a protanomália és a deuteranomália esetei kezelhetők, amelyek az összes színtévesztés túlnyomó többségét teszik ki. A módszer lényege olyan áteresztési profilú szűrők alkalmazása, melyek az egymáshoz túl közel lévő H és K érzékenységi görbéket távolítják egymástól.

Szürkébb világban

Az eljárás részleteit az ábra szemlélteti. Ha ismert egy normál és egy anomáliás fotopigment érzékenységi görbéje is jelöljük ezeket n-nel, illetve a-valakkor a normál görbe n értékeit minden egyes hullámhosszon elosztva az anomáliás görbe a megfelelő értékeivel, kapunk egy harmadik görbét legyen ez a h görbe.

Ha ezután olyan szűrőt készítünk, amelynek áteresztőképessége épp ezzel a h görbével jellemezhető, és ezt szemüvegként alkalmazzuk egy olyan személynél, akinek éppen az a-val jellemezhető anomáliás fotopigmentje van, akkor ez a szemüveg tökéletesen korrigálni fogja ennek a fotopigmentnek az érzékenységét.

Színérzet színlátás rendben is van, hiszen mind a normál, mind az anomáliás fotopigmentek elnyelési görbéiről rendelkezünk adatokkal pl. Stockman et al. Megjegyzendő, hogy ha a hányados h görbe 1-nél nagyobb értékeket tartalmaz, akkor 1-re kell normálni, hiszen olyan szűrőt, ami a színérzet színlátás több fényt ereszt át egy adott hullámhosszon, nem lehet készíteni.

látásélesség példa

A normálással olyan h' görbét kapunk, amellyel transzformálva az a görbét, nem pont az n görbét kapjuk vissza, hanem annak egy 1-gyel kisebb számmal való szorzatát. Ez azonban nem gond, mert a látórendszer kitűnően adaptálódik egy ilyen, kissé csökkent érzékenységhez mindhárom csaposztállyal ez történik, javíthatja romló látását fölteszünk egy napszemüveget.

Ezzel azonban még nem oldottuk meg a színtévesztés korrekcióját, hiszen a h' szűrő a retinában lévő másik két fotopigment fényelnyelését is befolyásolni fogja, méghozzá eddig ellenőrizetlen módon. Olyan szűrőt kell tehát konstruálnunk, amely — mint az ábra mutatja — a H csap érzékenységét kissé fölfelé, a K csapét pedig lefelé a rövidebb hullámhosszak irányába tolja el, az R csapokat pedig lényegében nem befolyásolja.

Wenzel Klára és Abrahám György szűrőkészlete éppen ezeket a feltételeket teljesíti, s ezáltal alkalmas a zöld-piros színtévesztés különböző típusainak korrekciójára.

Egy tipikus szűrőprofil látható az ábra jobb oldali színérzet színlátás. A készletből megfelelően választott szemüveggel a színtévesztők 72 százaléka legalább tíz táblával többet tud elolvasni a pszeudoizokromatikus teszteken, mint szemüveg nélkül e tesztek mintegy húsz táblát tartalmaznak.

A kezelt személyek 65 százaléka szemüveggel normál teljesítményt nyújt a pszeudo-izokromatikus táblákon. Egy érdekes, az észlelési élmény szintjén megragadható hozama a korrekciónak, hogy a szemüveget viselő személyek ténylegesen úgy érezték, hogy a világ szebb, színekben gazdagabb lett. A három dimenzió közül a telítettség és a világosság lineárisak: a színhasonlósági tér világosságtengelye a fehértől a szürke árnyalatokon át a feketéig terjed, míg a telítettség minden színárnyalat esetén egy maximumértéktől a szürke valamely árnyalatáig nulla telítettség változik.

A spektrális monokromatikus fények színe a legtelítettebb ilyen például egy vörös lézera kevert, szélesebb spektrumú fények színe már kevésbé. Ha egy adott színű, például piros festékhez fokozatosan egyre több fehéret adunk, akkor egyre telítetlenebb világos színeket kapunk ezeket pasztellszíneknek is nevezik.

Ha piros festékünket látás mi az asztigmatizmus növekvő színérzet színlátás szürkével vagy feketével keverjük, az eredmény egyre telítetlenebb sötét színek színérzet színlátás lesz. A szürke árnyalatait, valamint a fehéret és a feketét együtt szokás akromatikus színeknek is nevezni, a többi árnyalatot pedig összefoglaló névvel kromatikus színeknek.

A színhasonlósági tér egyik sztenderd változata az ún. A színkör színárnyalatainak azért nincs értelmezhető minimuma és maximuma, mert a látható spektrum két végének színe, az ibolya és a vörös meglehetősen hasonlóak, de legalábbis hasonlóbbnak tűnnek egymáshoz, mint a spektrum középső részének színeihez a kékeszöld, zöld, sárgászöld, sárga és a narancs árnyalataihoz. Azok a színek pedig, amelyek monokromatikus fényekkel nem állíthatóak elő ilyen a lila színek tartományaátvezetést képeznek a látható spektrum két végének színe között.

További komplikációt jelent azonban a látható színek ellenszín-szerveződése. A színárnyalatok egyes párjai olyanok, hogy az életkorral kapcsolatos jövőkép és annak kialakulása megfelelő arányban keverve őket, kioltják egymás kromatikus összetevőjét, s az eredmény valamely szürke árnyalat lesz. A vörös és a zöld ilyen ellenszínpárok, ugyanígy a kék és a sárga is.

Minden kromatikus színnek van ellen- színpárja: a narancsszíneké a kékeszöld tartományba, a liláké a sárgászöld tartományba esik.

111128 Latas_hallas_KA3_kiadva - Biofizikai Intézet

A színhasonlósági tér alapvető tulajdonsága a tiszta színek, illetve a keverék színek elkülönülése is. Más néven ez a pszichológiai színkeverés jelensége, amely tehát a fizikai színkeveréstől különbözik. Négy olyan kromatikus árnyalat van, amelyek nem tűnnek számunkra más kromatikus árnyalatok keverékének: ezek a piros, a zöld, a sárga és a kék.

színérzet színlátás

A többi kromatikus árnyalat e négy alapszínből kettő valamiféle keverékének tűnik. A narancssárga színek egyszerre kissé vörösesek és sárgásak is; a lilák egyszerre kékesek és vörösesek. Az eddigiekből következik, hogy a tiszta ellenszínek — piros és zöld, illetve sárga és kék — nem alkotnak keverék színeket, pszichológiai szinten nem keverednek egymással.

Soha nem látunk vöröseszöld vagy kékessárga színeket. Erre valaki azt az ellenérvet hozhatná föl, hogy dehogynem, hiszen a zöld például a kék és a sárga keveréke, esetleg a kékessárga szín nem más, mint a zöld.

S eszerint akkor csak három tiszta szín lenne. E kérdés megválaszolásához alapos empirikus vizsgálatok adatai segítenek hozzá, melyek cáfolni látszanak ezt az ellenvetést. Sternheim és BoyntonMiller és mások eredményei szerint a személyek például színérzet színlátás tudják jól leírni, megfelelően megnevezni; valamennyi kromatikus színt, ha a négy kromatikus alapszín nevét használhatják.

Ha színérzet színlátás négyből valamelyiket letiltották, akkor a kísérleti személyek nem tudtak minden bemutatott színt megfelelően leírni. Más szóval, a színmegnevezési vizsgálatokból kitűnt egy aszimmetria: a narancssárga például jól leírható a személyek számára vörösessárgaként vagy sárgásvöröskénta vörös viszont nem írható le mondjuk narancssárgás lilaként.

Protan színvakság

Bizonyos narancssárga és lila fényeketfizikailag keverve ugyan kaphatunk vöröset amely sem nem kékes, sem nem sárgásmégis, pszichológiai szinten a vörös észlelete nem keveréke a narancssárgának és a lilának.

E megfigyelések arra utalnak, hogy a zöld, ugyanúgy, mint a piros, a kék és a sárga, alapszín tiszta szín. Ezt támasztja alá az a megfigyelés is, hogy kék és sárga színérzet színlátás fizikailag keverve az arányoktól függően létrehozható sárgászöld sok sárga és kevés kék festék eredményekéntkékeszöld sok kék, kevés sárgavalamint olyan zöld is, amely sem nem kékes, sem nem sárgás, hanem csak zöld.

a hegyi kőris gyógyítja a látást lép és látás

A zöld tehát csak fizikai szinten keveréke a kéknek és a sárgának, pszichológiai szinten azonban független tőlük. Színérzet színlátás ellenszínelmélet Az ellenszínek jelenségét, illetve a színek pszichológiai keveredését először Ewald Hering írta le a Ugyanakkor magyarázatuk a kor legnagyobbjainak is gondot okozott YoungHelmholtz Ezek a magyarázati próbálkozások számos ponton nem voltak kielégítőek Hurvich E modell és to vábbf elj le szte tt változatai pl. Werner-WootenHunt már számot adnak a fent leírt jelenségekről.

E modellt más tankönyvekhez hasonlóan itt is egyszerűsített formában mutatjuk be, elhagyva bizonyos matematikai részleteket. A modell feltevése szerint a látórendszer a csapok kimeneteiből különbségeket számolva hozza létre a színhasonlósági tér dimenzióit. A H és K csapok jelének különbsége ezt H — K-val jelöljük adja a piros-zöld jelet.

Ebből rögtön következik, hogy zöldespiros érzéklet nem állhat elő, s mint láttuk, ez így is van.

Ebből az is következik, hogy a modell nem engedi a sárga és a kék érzékletek keveredését. Ez a színérzéklet világosságának felel meg.

Előzmények - röviden

A körkörös színárnyalat-dimenziót most a két opponens kromatikus dimenzióval helyettesítettük; a világosságdimenzió maradt, és a telítettség is, noha itt nincs nyíltan megnevezve. Az ábrán középen látható színkörön a periféria felé találjuk a legtelítettebb színeket, s a középpont a világosságtengely felé pedig az egyre kevésbé telítetteket lásd a 4. Ez a viszonylag egyszerű modell, ha végiggondoljuk, valamennyi fönt leírt jelenséget magyarázni képes. Ha a két egyensúlyból csak az egyik áll fenn, akkor tiszta szín érzéklete keletkezik, ha mindkét kromatikus színérzet színlátás értéke eltér a nullától, akkor kevert szín érzéklete jön létre.

Utóbbiaknak négy nagy csoportjuk van: a narancssárgák vörösessárgaa lilák kékesvörösilletve a sárgászöldek s a kékeszöldek csoportja.

Mit kell tudni a színlátásról?

Mindegyik ilyen csoportba számtalan árnyalat tartozik, a két kromatikus komponens, illetve a telítettség fokától függően. Az egyszerûsített ellenszínelmélet 4. A színhasonlósági tér az ellenszín-dimenziókkal reprezentálva Amellett, hogy ez a modell számos jelenséget megmagyaráz, egy fejlődőben lévő elmélet is egyben, mely számos kérdést vet föl a kutatás számára.

Lezárásképpen néhány ilyen alapkérdést ismertetünk. A kontrasztszínek problémája A két legjellegzetesebb kontrasztszín a barna és a fekete. A barna szín igen különbözőnek tűnik az eddig említett színkategóriáktól, s még az sem világos, hogy vajon tiszta színnek vagy keverék színnek kell-e tekinteni. Józan ésszel meggondolva akár alapszín is lehetne, mivel meglehetősen egységesnek tűnik: például a Túró Rudi csokibevonatának jellegzetes színe nem igazán emlékeztet két másik színárnyalatra úgy, hogyan fejezheti ki egy ember iránti megvetését mondjuk egy zöldessárga szövet színe egyszerre tűnik számunkra zöldesnek színérzet színlátás sárgásnak.

Színlátás – Wikipédia

A barna szín ennél sokkal egységesebb. De akkor hol helyezkedik el a színhasonlósági térben? E fenomenológiai élményszintű probléma megválaszolásához hozzásegíthet egy mindenki által kivitelezhető színérzet színlátás. Készítsünk egy kb. Ezután színérzet színlátás szemünkkel nézzünk bele a csőbe úgy, hogy a másik végén egy tábla csoki felületének részletét lássuk, melyet erős fénnyel például egy olvasólámpával világítunk meg.

Szemünk és a cső szemünkhöz közeli vége legyen sötétben — például csövünket dugjuk át egy darab fekete kartonon.

színérzet színlátás étel, amely gyógyítja a látást

Ha így nézünk rá a csokira — tehát lényegében kiemeljük más kromatikus színek kontextusából - színérzet színlátás barnának, hanem élénk narancssárgának színérzet színlátás látni. Ez a némiképp meglepő eredmény megmutatja, hogy a barna szín jellegében a narancssárgához áll közel.

S valóban, a barna árnyalatait különböző telítettségű narancssárgák fokozatos besötétítése útján kapjuk. Bár a két színkategória, barna és narancs, elsőre nem tűnnek rokon színérzet színlátás, mégiscsak azok. Ennek megfelelően a színhasonlósági térben a barna árnyalatok a színkör narancssárga tartománya alatt, a feketék irányában helyezkednek el lásd a 4.

Ezek szerint viszont a barnának összetett színnek kellene lennie az észlelés szintjén, s színérzet színlátás ellenére mégiscsak egységesnek látjuk. Egyes kutatók véleménye szerint kísérleti körülmények között kimutatható, hogy a barna mégiscsak összetett szín Quinn et al.

E megál-lapítás azonban továbbra is ellentmond a hétköznapi szemléletnek: alapesetben nem észleljük keveréknek a barna színeket. A barnát tehát azért nevezzük kontrasztszínnek, mert csakis más színek kontextusában látunk barnát, izoláltan sohasem.

Digitális szövegfeldolgozás

Ez azonban csak annyit jelent, hogy egy koromsötét környezetben lévő egyetlen kis fényforrás fényét sohasem látjuk barnának legfeljebb narancssárgának. Érdekes módon sokak szerint a fekete is kontrasztszín, mely csak más színek hátterében észlelhető.

látásból ereszkedik a 100 százalékos látás titka

Ennek egy szép példája a televízió képernyője.

Fontos információk