Testtartás a látáshoz, Lfk látáskárosodással

Nincs varázslatosabb dolog annál, mint amikor a karjainkban tarthatjuk gyermekünket. De tengerimalac látása kell, hogy minden változás a pici körül megviseli őt.

A mi feladatunk a nyugalom és a biztonság megteremtése. Az első hónapban a testtartás a látáshoz belüli állapotra hasonlító környezet, illetve ingerek a megfelelőek a kisbaba számára. A méhben a magzatvízen keresztül tompított fények és zajok érték el, egyenletes volt a meleg, és bőrét simogató folyadék vette körül.

Az újszülöttek látása nem éles, és csupán a szürke árnyalatait észleli. Szemük nehezen alkalmazkodik a változásokhoz, mint például a hirtelen felkapcsolt lámpa fényéhez, vagy amikor árnyékos helyről hirtelen napfényre kerül. Ilyenkor összeszorítja szemhéját, egész teste megfeszül, és akár sírva is fakadhat.

A helyes testtartás fontossága gerincvédelem, légzés, vérkeringés és emésztés szempontjából (jóga)

Az első hónapban a szemek együttes mozgatása még nem minden esetben működik, és nem néz kitartóan egy dolgot. Fokozatosan alakul az testtartás a látáshoz, ami leginkább a dajkálás, szoptatás közbeni pillanatokban ragadható meg. Már az első hónapban is tapasztalható, hogy a csecsemő szoptatás közben egy-egy pillanatra rátekint édesanyja arcára, és ha ő kedves hangon válaszolva beszél hozzá és simogatja, akkor ezt a tekintetet egyre hosszabb ideig tudja ott tartani a baba.

A színek és a részletek látására még nem fejlődött ki a szemben a megfelelő rész, ezért figyelik inkább a mozgást, a tompított fényt, mert ezeket képesek jól észlelni. Még keveset vannak ébren két étkezés között, de ahogyan halad előre az idő, úgy egyre több időt tölt majd a csecsemő nézelődéssel.